Átél az ember olyan szituációkat az életben, amikor azt kívánja, hogy bárcsak elsüllyedne szégyenében.
Például akkor, amikor egy nyilvános helyen, sok más ember előtt csinál valami kifejezetten égő dolgot.
Amikor viszont abban a szerencsés helyzetben van, hogy nem látja senki, akkor szégyenérzet helyett csak nevet magán egy jót.
Nagyságrendekkel jobb érzés, mint amikor mások nevetik ki az embert.
1.
A barátom autójával beálltunk rendelni az egyik gyorsétteremnél, és már vagy fél perce soroltuk a rendelést, amikor hirtelen egy vékony, kétségbeesett női hangot hallottunk a távolból:
– Bocsánat, de előrébb tudna gurulni az autóval?
A kamerából látom, hogy a szemetesünkhöz beszél.
2.
Tegnap este a macskámat simogattam a sötétben, pontosabban az állát cirógattam, amikor feltűnt, hogy most mintha szokatlanul durva lenne a szőr a szája körül.
Ekkor belépett a barátom a szobába, és felkapcsolta villanyt.
Hirtelen kikerekedett a szeme, ugyanis azt látta, hogy a macskám végbélnyílását cirógatom.
Nagyon kínos volt, ahogy próbáltam kimagyarázni a helyzetet.
3.
Nemrég voltam egy állásinterjún, ami nagyon jól sikerült, ezért fel is vettek azonnal, és mondták, hogy már holnap kezdhetek.
Nagyon örültem neki, ezért széles vigyorral az arcomon kezet fogtam mindenkivel a teremben, elköszöntem és egyenesen besétáltam szekrénybe.
Természetesen az ajtón szerettem volna kimenni, de nagyon benéztem.
4.
Halloweenkor az egyik kollégám házibulit tartott, és engem is meghívott.
Én automatikusan azt gondoltam, hogy jelmezes buli lesz, és már csak ott jöttem rá, hogy jobb lett volna azért rákérdeznem a biztonság kedvéért.
5.
A minap bementem egy ruhaüzletbe, ahol kabátot szerettem volna vásárolni.
Találtam is egyet, ami azonnal megtetszett, és még méretben is jó volt, ráadásul ez volt az utolsó darab belőle.
Mikor elindultam vele a pénztár felé, egy masik vásárló megkocogtatta a vállam, és mondta, hogy jó lenne, ha letenném a kabátját, amit csak annyi időre tett le, amíg belebújt egy pulcsiba.
Sűrű bocsánatkérések közepette gyorsan elhúztam az üzletből.
6.
Kiléptem a munkahelyemről, majd automatikusan bepattantam az első autóba, ami pont úgy nézett ki, mint a férjem kocsija.
Közben a barátnőmmel beszéltem telefonon, ezért amikor megpróbált megszólalni az autóban ülő fickó, akit a férjemnek hittem, mindig lepisszegtem.
Mikor letettem végre a telefont és odafordultam hozzá, közölte velem, hogy jó lenne, ha kiszállnék az autójából.
7.
Rákerestem egy srácra fészen, mielőtt még találkoztam volna vele, csakhogy biztos legyek benne, nem-e gázos a fickó.
Screenshotot is csináltam róla, hogy elküldhessem a barátnőmnek.
Később a találkozón, mikor szóbakerültek a kutyák, gondoltam előveszem a telefonomat, és megmutatom neki a saját kutyusom.
Pechemre persze a galériát megnyitva azonnal az ő képe jött be.
8.
Véletlenül nekimentem egy próbababának egy ruhaüzletben, majd reflexszerűen bocsánatot kértem tőle.
Aztán persze észrevettem, hogy nem élő ember, úgyhogy miközben a vállát fogtam, mondtam neki:
“hehe, azt hittem, hogy igazi vagy”.
Ekkor tudatosult bennem, hogy még mindig egy próbababához beszélek.
Ha ez nem lett volna elég, az eladók is végig nézték a társalgásomat a műanyag babával.
Ezután úgy döntöttem, hogy soha többet nem megyek be abba az üzletbe.
9.
Sikerült mély benyomást tennie a futárra, csak nem éppen úgy, ahogyan szeretett volna.
10.
Az egyik barátnőmnél voltam házibuliban, amikor egyszer csak odafordultam hozzá, és így szóltam:
– Látod ott azt a fura, idős pasast a sarokban?
Egész este le sem veszi rólunk a szemét.
Szerintem bejövünk neki.
Remélem, hogy nem fog próbálkozni nálunk az öreg.
Erre a kolléganőm:
– Megnyugodhatsz, hogy nem fog, ugyanis ő ott az apám.
