15 fájdalmas igazság az emberi kapcsolatokról
Az utóbbi időben nagyon foglalkoztat a kapcsolódások titka. Egyre gyakrabban látok magam körül olyan embereket, akik hermetikusan bezárulnak a saját mikrokozmoszukba, ugyanakkor érdeklődésre és törődésre vágynak. Mintha a legszebb barátságot, szerelmet vagy kollegiális kapcsolatot akarnák elnyerni anélkül, hogy bármit is veszítenének önbecsülésükből, anélkül, hogy egy millimétert is feladnának életterükből. Egyetlen repedést sem engednek az általuk választott maszkon, amely képviseli őket a külvilág előtt.
Azt látom, hogy az igazi kapcsolat – amelyért a tűzbe tennéd a kezed – nagyon kevés.
Most 15 pontban megosztom, amit felismertem a kapcsolatok titkai közül, így próbáltam tisztázni a prioritásaimat:
1. Egyes kapcsolatok áldások, míg mások életleckék. Azok az egyének, akik áthaladnak az életeden, néha támogatnak, néha próbára tesznek, néha használnak (esetleg kihasználnak), néha arra ösztönöznek, hogy a legjobb (vagy legrosszabb) énedet hozd ki. Mindezek értékes tapasztalatok, amelyek megérlelnek, és arra sarkallnak, hogy állást foglalj, milyen kapcsolatokat szeretnél az életedben.
2. Amikor az élet változásokat hoz számodra – akár jobb irányba –, egyesek eltávolodnak tőled. Talán azért, mert az előző életszakaszod megtanulandó leckéivel kompatibilisabbak voltak, talán mert az új életmódod már nem felel meg nekik. Mindenesetre el kell fogadnod ezt, bármilyen kellemetlen is.
3. Ha nehéz helyzetben vagy, és úgy érzed, támogatásra van szükséged, ki áll melletted? Ki áldoz időt és energiát rád? Azok az igaz barátaid. Az igazi barátok azok, akik semmi mást nem akarnak tőled, csak a jelenléted örömét. Együtt örömben és bánatban, megtapasztalt sorscsapások és csodák után. Biztosan rádöbbentél már arra: Nem az az értékes, amit az élet eléd sodor, hanem az, aki a végén is melletted marad.
4. Az emberek úgy bánnak veled, ahogy hagyod. Magasra vagy alacsonyra teszed a lécet, megszabod a határokat. A viselkedésüket természetesen nem tudod irányítani, de azt igen, hogy mit fogadsz el és mit nem.
5. A hiba lehet véletlen. Az ismételt hazugság, modortalanság és álnokság nem az. Ha szisztematikusan ilyen viselkedések címzettje vagy, és egy „sajnálattal” megadod magad (és benne maradsz a kapcsolatban), akkor feltartott tenyered mögé bújsz, és minden alkalommal becsapod magad.
6. Kapcsolataink többségében időnk nagy részét azzal töltjük, hogy megnyugtassuk egymást arról, identitásunk jelmezei épp most lettek újra ránk szabva.
Ügyelj arra, hogy időben felismerd azokat a kapcsolatokat, amelyekben –mint egy tükörben– valóban meglátod magad! Az a legfontosabb személy az életedben, aki akkor is hitt benned, amikor nem hittél önmagadban.
7. A „szúrós” beszéd jobban fáj, mint a fizikai fájdalom. Légy tudatában annak, ha társad önmagad legjobb énjének, magasabb dimenziójának tekinted, akkor akaratlanul is rárakod a kapcsolatból származó elfojtott érzéseket, amelyek bántanak téged, és amiket hordozol! Mások – bármennyire is szeretnek minket- nem az érzelmeink temetői.
8. A tettek számítanak, nem a szavak. Aki szeret, általában „nem fitogtatja” szeretetét, megelégszik azzal, hogy a hétköznapokban kisebb-nagyobb léleksimító mozdulattal megmutassa. Ne hagyd magad elragadtatni a nagy szavaktól, hagyd, hogy a viselkedések mondják ki az igazat!
9. Jobb „nem”-et mondani legmélyebb meggyőződésünk szerint, mint „igen”-t mondani mások kedvéért, vagy ami még rosszabb, hogy elkerüljük a bajnak álcázott megtanulandó leckét.
Minden „nem” egyre közelebb visz a végre kimondandó igenhez.
10. Senki sem hozhat neked boldogságot, vagy nem fedezheti fel számodra az élet célját. Ne kövesd el azt a hibát, hogy másoktól várod, kövezzék ki az utat spirituális kiteljesedésedhez! Az egyetlen, aki ezt megteheti, te magad vagy.
10. A szerelemben nincsenek garanciák. Senki sem ígéri, hogy minden pontosan úgy lesz, ahogy szeretnéd. Ahhoz, hogy szeress, nem kell tökéletes emberekkel körülvenned magad. Nem kell tökéletes embernek lenned ahhoz, hogy szeress. Ha szeretnek, akkor nem ezért szeretnek. Az őszinte szerelem akkor virágzik, amikor mindenféle „manipulációt” (még a szándékát is) kiküszöbölünk, amikor elfogadod a melletted lévő embert olyannak, amilyen, és nem olyannak, amilyen lehetne, amikor lehetőséged van felfedni, mennyire sebezhetőnek és bizonytalannak érzed magad. Mindez akkor tart örökké, ha mindketten nagy odaadással és tisztelettel fordítotok hátat egótoknak.
11. A kapcsolat lényege nem az, hogy valamit kapj tőle, hanem az, hogy ezen a kapcsolaton keresztül kifejezd önmagad, bárki is legyen a párod. Fejezd ki magad boldog, nagylelkű, megbocsátó, tisztaszívű és szeretni tudó emberként, ami vagy valójában, csak ne mindig emlékeztesd erre a másikat!
12.Miért választjuk elvárásaink rombolóit? Miért vonzzuk be az emberek tömegéből azokat, akikkel aztán hősiesen meg kell küzdenünk eszméinkért? Egy lány, aki szereti a tisztaságot, beleszeret egy züllött alakba, egy tipikus „rosszfiúba”. A szabadságot szerető férfi az irányítás idealizálásával talál feleséget (és fordítva). Egy nő, aki gyermekkora óta gyűlöli a részegeket, valamilyen oknál fogva egy alkoholista férj oldalán találja magát.
Még az is pontosan előre „borítékolható”, hogy a vőlegény milyen tulajdonságokkal rendelkezik, ha ismertek a menyasszony idealizációi, és fordítva. Biztos, hogy megtalálják egymást a sok férfi és nő között, aztán ádáz csatát folytatnak, és megpróbálják a korábban imádott embert abba az idealizált képnek megfelelő irányba alakítani, amely a képzeletükben létezik. Ezt hívják családi életnek.
13. A féltékenységgel, a szeretett ember feletti kontroll elvesztésétől való félelemmel bevonzzuk ezt az életünkbe, sőt, csalásra késztetjük a szeretteinket is. A rövidtávú felháborodás, az irritáció vagy akár a dühkitörés átélése előfordulhat a hétköznapok csatáiban. Ugyanakkor jó, ha képes vagy valamilyen módon kifejezni ezeket az érzelmeket (természetesen nem az öklöddel). Önmagaddal kiabálhatsz, az embereknek is elmondhatsz mindent, amit gondolsz róluk, eltörhetsz egy-két tányért, széttéphetsz egy régi könyvet stb. Ha „minőségileg lemerülsz”, akkor általában a megkönnyebbülést követi a feltöltődés.
14. A sors úgy választja ki az embereket házaspárokká, hogy mindkét fél elpusztítsa azokat az értékeket, amiknek a másik fél túlzott jelentőséget tulajdonít.
A házastársak lelkileg teljes mértékben „tanítják” egymást. Legtöbbször ezt nem megértve, sértődnek meg egymásra, és gyakran elválnak.
A gyermek önálló személyiség, függetlenül attól, hogy hány éves. Tanácsos nem elnyomni az érdekeit vagy vágyait, helyette meg kell találni a módját annak, hogy bebizonyítsuk neki tévedését.
15. Ahol a „kettőnek” problémája van, a „harmadik” nem segít. A gyermek puszta megjelenése csak súlyosbíthatja a problémát, vagy egy időre elhalaszthatja annak megoldását!
Ne ez döntsön!
Szeresd magadat gyönyörű világunk megnyilvánulásaként, mert az Életed és a Teremtésed olyan, amilyen vagy; nem lehet tökéletlen. Valamilyen oknál fogva (az Univerzum törvényei miatt) pontosan olyat teremtesz, amilyen vagy.
Késmárki László:A boldogság kulcsa A pozitív gondolkodás nagy könyve 2.kiadás Ankh kiadó 2024.
