A minimálbér átlépheti a 300 ezer forintos határt 2025-ben
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Zlati Róbert szerint most adott a lehetőség arra, hogy 2025-ben a minimálbér átlépje a 300 ezer forintos határt Magyarországon. Több mint 12 százalékos emelésre lenne szükség ehhez, ami nem csak a munkavállalók számára lenne fontos, hanem a gazdaság számára is jelentős pozitív hatásokkal bírna.
Zlati Róbert kiemelte, hogy a minimálbér emelése mellett legalább 360 ezer forintos garantált bérminimum is szükséges lenne, hogy a két bérforma között ne csökkenjen túlzottan a különbség. Így elkerülhető lenne, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum nominálisan közelítsen egymáshoz, ami hosszú távon a munkavállalói rétegek közötti bérfeszültségekhez vezethetne.
Vita az EU-s minimálbér irányelv bevezetéséről
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) legutóbbi ülésén megvitatták a döntési mechanizmusok megváltoztatásának és az EU-s minimálbér irányelv bevezetésének kérdését. Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke kritikával illette a kormány azon terveit, amelyek szerint a jövőben a VKF-en konszenzus helyett egyszerű többséggel lehetne döntéseket hozni. Úgy látja, ez a változás a munkavállalók érdekeinek háttérbe szorulását idézheti elő, különös tekintettel azokra, akiket a MASZSZ képvisel.
Továbbá Zlati Róbert szerinti álláspontja szerint az is hibás döntés lenne, amennyiben kizárnák a közszférában dolgozók szakszervezeteit az országos szociális egyeztetésekből. Hangsúlyozta, hogy az EU-s minimálbér irányelvet gyorsan, 2024. november 15-ig kell a magyar jogrendbe átültetni, ami sürgeti a szociális partnerek közötti egyeztetéseket és döntéshozatalt.
Mit hoz a jövő a minimálbérben?
A közeli jövőben meg kell határozni azt a fórumot, ahol a minimálbérről tárgyalhatnak a szociális partnerek, emellett meg kell határozni azt is, hogy milyen referenciaértékek és adatok alapján állapítják meg a minimálbér összegét. A VKF ülésén felmerült a 2025-ös minimálbér- és garantált bérminimum emelés kérdése, de konkrét számokat egyelőre nem hoztak nyilvánosságra.
A MASZSZ elnöke rámutatott, hogy a kormánynak a szociális partnerekkel együttműködve kell cselekvési tervet kidolgoznia annak érdekében, hogy elérjék a 80 százalékos kollektív szerződési lefedettséget. Jelenleg azonban a magyar munkavállalók kevesebb mint 20 százaléka dolgozik kollektív szerződés védelme alatt, ami komoly kihívást jelent a jövőben nézve.
Az elkövetkező időszakban folytatódnak az egyeztetések a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, valamint a döntéshozatali mechanizmusok átalakításáról, amelyek alapvetően befolyásolják a magyar munkavállalók jövedelmi helyzetét és a munkaerőpiac egészét.
