A szülőknek mondjuk nem minden esetben őszinte a mosolyuk a gyerekük egy-egy megszólalása hallatán, de mi attól még jól szórakozunk rajtuk.
1.
Gyerek:
Anyu, ég a karácsonyfa!
Anya:
Kisfiam, azt úgy mondjuk, hogy világít!
Gyerek:
Nekem mindegy, de már világít a függöny is…
2.
A 3 éves kisfiamat felvette az ölébe az egyik barátnőm, akinek elég erősen ki volt húzva a szemöldöke.
A kisfiam felkiáltott, amikor közelebbről is szemügyre vette:
– Van valami az arcodon!
Majd a következő pillanatban egy gyors mozdulattal letörölte a barátnőm fél szemöldökét, és büszkén így szólt:
– Tessék, letöröltem neked!
3.
A családomat elvittem vacsorázni egy étterembe, ahol a pincér így szólt hozzánk, mielőtt még rendeltünk volna:
– Nálunk a rendőrök és az 5 éves kor alatti gyerekek fél áron ehetnek.
Erre gyorsan a 6 éves fiamra néztem, hogy vegye a lapot, mire ő biccentett, és felkiáltott:
– Rendőr vagyok!
4.
A kislányom rajzórán készített egy eléggé félreérthető rajzot, aminek ezt a címet adta:
“Amikor felnövök, olyan akarok lenni, mint anyu.”
Másnap be kellett mennem elmagyarázni a tanárnőnek, hogy a rajz valójában azt ábrázolja, hogy hólapátot árulok az embereknek, ugyanis egy áruházban dolgozom eladóként, és a minap elmeséltem otthon a férjemnek és a kislányomnak, hogy a nagy havazás következtében a vásárlók valósággal megrohamozták a boltot és engem is, hogy hólapátot vegyenek tőlünk.
5.
A betörő kinézett egy lakást és óvatosságból bekopogott, mire az ajtó mögül megszólalt félénken egy kislány:
– Ki az?
– Szia kislány!
Ugye, csak te vagy itthon egyedül?
A kislány először csak hallgatott, majd halkan így felelt:
– Nem, itt van velem Bandika is.
– És mondd csak, hány éves Bandika?
– Három.
A betörő erre elvigyorodott, és berontott a lakásba, mire azonnal rávetette magát Bandika, a három éves pitbull.
