A fiatal hadnagy a Szaharában szolgál, idegenlégiós tisztként.
Amikor már nagyon hiányoznak neki a nők, így szól a húsz éve ott szolgáló őrmesterhez:
– Mondja, mit csinál itt az ember, ha hm, nőre van szüksége?
– Nem érünk mi rá ilyesmire hadnagy úr, nehéz a szolgálat.
– De ha végleg magukra tör a szexőrület?
– Hát akkor ott a teve.
– Oh, te mocskos fantáziájú disznó, te elállatiasodott barom!
– ordít a hadnagy, és otthagyja az őrmestert.
De telnek, múlnak a napok… hetek… és egy éjjel a hadnagy betámolyog a teveistállóba.
Fél óra múlva félig agyonrúgva, vérző fejjel és lankadt végtagokkal talál rá az őrmester.
Jajgatva kérdezi tőle:
– Mit is mondott erről az eszeveszett tevéről?
Maguk, hogy csinálják?
Én nem bírtam vele!
– Hát úgy mondtam volna hadnagy úr, ha hagyta volna befejezni a mondatot, hogy ha ránk tör a szexőrület, felülünk a teve hátára, és innen húsz kilométerre van egy príma kupleráj, gyönyörű nőkkel…
