Parasztbácsi sétál a Hortobágyon, már nagyon szomjas, egyszercsak meglát egy kutat.
Odasiet, felvesz egy kavicsot és beledobja, de nem hallja, hogy hol az alja.
Erre megfog egy fadarabot, beledobja, de most se hallja, hogy hol az alja.
Már nagyon ideges és szomjas, meglát egy nagy üllőt és beledobja, de még mindig nem hall semmit.
Ekkor hátranéz és látja, hogy egy kecske rohan felé és fel akarja öklelni.
A bácsi gyorsan félreugrik, a kecske pedig beleugrik a kútba.
Ezt nagyon nem érti szegény öreg.
Kisvártatva jön egy ember és megkérdi az öreget, hogy nem látott-e erre egy kecskét.
Erre a bácsi ezt feleli:
– Dehogynem!
Épp az előbb ugrott bele a kútba.
Erre a férfi azt mondja:
– De hát az lehetetlen!
Egy rohadt nagy üllőhöz volt kikötve!
