Az óvónők munkája is kihívásokkal teli, és ahhoz, hogy ezeket a próbatételeket nap mint nap képesek legyenek sikerrel venni, elengedhetetlen tulajdonság a türelem.
Az óvó néni észrevette, hogy az egyik kisgyerek sehogy sem tudja felhúzni a csizmáját, ezért odament neki segíteni.
Rendesen megizzadt vele az óvó néni is, mire nagy nehezen sikerült felráncigálnia, ám ekkor megszólalt a kisfiú, hogy:
– Óvó néni, szerintem fordítva van a csizma a lábamon.
A óvónő látta, hogy a gyereknek igaza van, így hát levette róla, megcserélte, és nagy erőlködések közepette megint felhúzta a kisfiú lábára.
Ekkor a kissrác újra megszólalt:
– Óvó néni, ez nem is az én csizmám…
Az óvónőnek elvörösödött a feje, miközben villámgyorsan lekapta a csizmát, mire a kisfiú folytatta a mondandóját:
– … hanem a bátyámé, csak ő már rég kinőtte, ezért én hordom.
Az óvónő már csillagokat látott, de nem volt mit tenni, újra rászenvedte a kisfiú lábára a csizmát.
Miután sikerült fújt egy nagyot, és megkérdezte a kisfiútól:
– Peti, és a sapkád hol van?
Mire a kisfiú:
– A csizmámban!
