Egy pap megy az úton az autójával és felvesz egy stoppos csajt.
A csaj miniben lévén mindegyre odavetődik a pap szeme a lány lábaira s egy idő után a keze is.
– Tisztelendő atyám, ismeri-e a 134-es zsoltár második bekezdését?
– így a lány.
– Hogyne, hogyne – dünnyögi a pap, s gyorsan elkapja a kezét.
Hazaérve első dolga, hogy megkeresse az említett zsoltárt, hisz dehogy is emlékezett rá, csak nem akart leégni a lány előtt.
A második bekezdéshez érve, olvassa a pap:
– „Fiam, jó úton jársz.”
A szódásszifon nem csupán egy konyhai eszköz volt – ez maga volt az otthon melegének szimbóluma, a családi ebédek és a mindennapi pillanatok…
Volt egyszer egy időszak, amikor a divat színrobbanásától zengett az utca, a játszótér, sőt, még a tornaterem is. Ez volt a cipzáras szabadidőruha –…
Bár az új év már javában folyik, sosem késő új fogadalmakat tenni! Az év első napja tele van új reményekkel és lehetőségekkel, de mindannyian tudjuk,…
Volt egy idő, amikor a zenehallgatás nem volt olyan egyszerű, mint ma, amikor csak ráböksz egy gombra, és a kedvenc dalod már szól is a füledben. Nem,…
Az alvás az életünk egyik legfontosabb és legtermészetesebb tevékenysége. Az elegendő és jó minőségű alvás nélkülözhetetlen a fizikai és mentális…
Üdv, jelentkezz be
Üdv, hozd létre a fiókodat
A jelszó emailben lesz elküldve neked.
