Egy angol bemegy egy New York-i bankba és azt mondja, egy kölcsönökkel foglalkozó munkatárssal szeretne tárgyalni.
Azt mondja a bankárnak, hogy haza kell utaznia Angliába, és hogy szüksége volna egy 5.000 dolláros kölcsönre.
A bankár azt válaszolja, hogy a kölcsönhöz fedezetet kér a bank.
Így aztán az angol előhúzza egy álomszép Aston Martin kulcsát, az autó a bankkal szemben parkol.
Odaadja az iratokat is.
A bankár elfogadja a fedezetet.
Az angol távozása után a bank dolgozói összenevetnek, hogy hogy lehet valaki olyan idióta, hogy 5.000 dolláros kölcsönre egy 170.000 dolláros Aston Martint ajánl fedezetként.
Beállnak az autóval a bank földalatti garázsába.
Két héttel később az angol visszatér, visszafizeti az 5.000 dollárt, valamint a kamatot:
15 dollár 41 centet.
A bankár megkérdezi tőle:
– Kedves uram, roppant boldogok vagyunk, hogy ügyfelünk volt, és hogy minden rendben ment.
De, már elnézést, de kicsit össze vagyunk zavarodva.
Ellenőriztük a számláját, és kiderült, hogy dollármilliárdjai vannak.
Miért kért akkor kölcsön 5.000 dollárt?
– Maga szerint hol találok New York-ban még egy helyet, ahol két hétre leparkolhatom az Astont 15 dollár 41 centért, úgy, hogy ha visszajövök, még remélhetőleg a helyén legyen?
