Az idegenlégió századosát új állomáshelyre vezénylik a sivatag közepére.
Amikor megérkezik, látja, hogy a helyőrségben egy teve különleges bánásmódban részesül:
bent lakik a szobában, mindenki eteti, itatja.
Megkérdezi az őrmestertől:
– Mondja, miért dédelgetik ennyire ezt a tevét?
– Tudja, ennyi férfi összezárva ilyen sokáig, távol a női társaságtól, szóval, ha valakire rájön a gerjedelem, a tevét használja.
– Ez elég furcsa, őrmester, de ha nincs rossz hatással a morálra, szemet hunyok felette.
Eltelik hat kemény hónap, a századoson is úrrá lesz a hiányérzet.
Szól az őrmesternek:
– Őrmester, hozza a tevét a szobámba!
Beviszik neki.
Másnap mondja az őrmesternek:
– Na, most már én is tudom, mire használják az emberei a tevét!
Mire az őrmester:
– A százados úr is bement rajta a városba a lányokhoz?