Arisztid meghal, a pokolba kerül.
Csodálkozva körülnéz, és meglátja barátját, Taszilót.
– Hol vagyok?
– A pokolban.
Taszilót szebbnél szebb lányok veszik körül, lesik minden kívánságát.
– Te Tasziló, ezek mind a tiéd?
– Persze.
– Nekem adnál egyet?
– Parancsolj, válassz!
Arisztid félrevonul a legszebbel.
Kisvártatva kétségbeesve jön vissza:
– Te Tasziló!
Ez a nő nem is nő, még lyuk sincs rajta!
– Mondom, hogy ez a pokol.