Az utcák és menhelyek naponta új lábadozó állatokkal töltődnek meg. Némelyiküknek viszont nagy szerencséjük van, és végül meleg otthonra találnak a kétlábú családjaiknál. Állandóan hiszünk abban, hogy sok szeretetteljes ember él még a világban és minden bolyhos léleknek van lehetősége arra, hogy saját otthonra és gondos gazdára találjon. A bónusz történetben megosztjuk a szerző saját történetét, aki szintén fogadott már örökbe egy bolyhos barátot.
“A mi kis Oonánk. Ahogy megmentettük és két évvel később.”
“Rettegés mindenben és mindenkiben. Kilenc hónap múlva ő lett a legboldogabb és legmagabiztosabb kiskutya, akit ismerek!”
“A bal oldali képen látszik az a nap, amikor örökbefogadtam ezt az elhagyott cicát. A jobboldalit 48 nap múlva készítettük.”
“1 év elteltével – egy georgiai parkban találtam rá, most pedig ő a legjobb barátom.”
“Az első kép aznap készült, amikor kimentésem egy kukából! A második kép pedig 1 hónappal később, amikor már élvezi az új életét.”
“Az első fotó az első fürdéséről készült. Most már egy magabiztos 7 éves macskává vált!”
“Egy teljes év telt el, hogy Millie az életem része lett. Egy utcakutya, aki pulverizálta a szívemet.”
“Majdnem egy éve fogadtam örökbe ezt a fiút, akit a szomszédságomban dobtak ki.”
“A férjem szerint ez a kutya a világ legcsúnyábbja.”
“Egy éve élek együtt ezzel a fickóval. A bordái nagyon kidudorodtak, amikor hozzám került, de azóta is súlyosan tartja magát a 60 kilónál.”
“6 hónap után a mi kis családunkban.”
“Tony, akit majdnem hat évvel ezelőtt fogadtunk örökbe, megmutatja a változásokat, amitől ő mára a kis öregember lett, aki most.”
“Kiderült, hogy nem is tudott nyalni – cseppentővel kellett etetnünk. Később kiderült, hogy ez a macska félig perzsa.”
“A vele való együttélés 8. évében már nem lepődöm meg azon, hogy mindenhol a szőrét látom, még a frissen vásárolt süteményeken is.”
“3 és fél év után az én kóbor mentett cicám végre megbízik bennem annyira, hogy az ölemben aludjon.”
Bónusz a szerzőtől
Edzett lányt hagytak maguk után gazdái kétszer is. A nővérem talált rá a legeldugottabb sarokban egy menhelyen. Teljesen koszos volt és sovány, félelemmel teli volt a szeme. Hazavittük és megfürdettük, de félte a lakásba lépni – mindig a folyosón ült. Saddie ből két és fél év alatt tökéletesen kívánatos és fit kutyává nőtt, aki most boldogan él a szeretetteljes családunkban. A macskáinkkal és terrierünkkel is mindig jól jön ki.
