A kávéházban egy francia fogyasztja a reggelijét.
Kávé, kifli, vaj és dzsem az asztalon, amikor megjelenik egy rágógumizó tipikus amerikai férfi és se szó se beszéd, leül az asztalához.
A francia ügyet sem vet rá.
Egy idő múlva az amerikai nem bírja tovább:
– Ti franciák mindig megeszitek az egész kiflit?
– Persze – morogja mogorván a francia.
Az amerikai kifújja a rágóját, megvárja, míg szétpukkan, majd így folytatja:
– Mi az Államokban csak a belsejét esszük meg.
A héját konténerbe gyűjtjük, újra feldolgozzuk, kiflit sütünk belőle, és eladjuk Franciaországba.
A francia csak hallgat.
Ám az amcsi csak nem hagyja abba a piszkálódást:
– Dzsemet esztek a kiflihez?
– Hát persze!
– vakkantja oda a francia.
– Mi nem – mondja az amerikai hangosan kérődzve.
– Mi odaát friss gyümölcsöt eszünk reggelire, a héját konténerbe gyűjtjük, újra feldolgozzuk, dzsemet főzünk belőle, és eladjuk a franciáknak.
– És mit csináltok a használt kotonokkal?
– kérdezi a francia.
– Természetesen kidobjuk őket – vágja rá az amerikai.
– Mi nem – válaszol a francia.
– Mi összegyűjtjük a gumijainkat, újrahasznosítjuk, rágógumit készítünk belőle és eladjuk az USA-ba.
