Az öreg székely szállna fel a buszra, de azért még megkérdezi a sofőrt:
– Tessék mán mondani, oszt hova megyen ez a busz?
– Kolozsvárra.
– Oszt biztosan odamegy-e?
– Bácsikám, hát láthatja, hogy az van az oldalára kiírva, hogy Kolozsvár, tehát biztosan odamegy.
– Nem hiszek én az ilyen feliratoknak!
– Aztán mért nem hisz nekik, bácsika?
– Hát mer mikó egyszer a városban betértem a hivatalba, láttam ott egy ajtót.
Ki volt írva, hogy NŐK, bementem, oszt WC vót.
Az öreg székely utazik a vonaton, a kalapja mellé tűzve egy jegy
Jön a kalauz:
– Jegyeket, bérleteket!
Az öreg erre elkezdi aggódva keresni a jegyet.
A kaller, látván a jegyet a kalapra tűzve, gondolja, hogy megvicceli az öreget.
– Tudja mit öreg, mire végiellenőrzöm a kocsit meglegyen a jegy!
Az öreg székely csak ül nyugodtan.
Végez a bakter, odalép az öreghez, kérdi:
– Megvan-e a jegy, öreg?
A székely erre elkezdi még kétségbeesetebben keresni a jegyet.
Közben beérnek a végállomásra, így szól a bakter:
– Na öreg, most az egyszer elengedem magát!
Az öreg leszáll, a kaller dagadó mellel kihajol az ablakon és így szól:
– Ott van a jegy a kalapjára tűzve.
Mire az öreg székely:
– Tudom fiam, az a múlt heti!
