Sokszo fogalmazzák nekünk, hogy találkozásokkal, beszélgetésekkel, emberekkel gazdagodunk. Persze nem mindegy, hogy kivel találkozunk, miről beszélgetünk, mert van úgy, hogy a bódító bölcsesség helyett inkább hihetetlen ostobaságokra esik a választás. A Reddit felhasználói ilyen, hihetetlennek tűnő, de mégis valós történeteit gyűjtöttém össze.
Nemrégen beköltözött hozzám a lakótársam, és hozott magával egy vízszűrő kancsót. Egy év után, amikor újra feltöltöttem a kancsót, megjegyeztem, hogy milyen kiváló eszköz, csak sajnos nem engedhetem meg magamnak. Erre ő nagyon lelkesen válaszolt: „Sajnos nem túl drága. Még mindig a gyári szűrőt használom”. Majd megnyomott egy reset gombot a kancsón, és mondan „+Látod, újra új a szűrő”. Szegény komolyan elhitte, hogy egy gombnyomással lehet újat varázsolni.
„Az arany semmiképpen sem lehet fém, ugyanis nem mágneses” – jegyezte meg barátom, aki különben egy alumínium motoron dolgozott, amelyről meg volt győződve, hogy bizony ez is fém.
Firenzében egy buszos túrán vettünk részt, ahol az idegenvezető Carlo Collodi író, a Pinokkió atyja életéről mesélt. A történet végén az egyik turista megkért minket, mutassák meg neki, hogy hol van Pinokkió sírja. Az idegenvezető óvatosan próbált magyarázkodni, hogy Pinokkió csak egy kitalált karakter, de a fickó kitartott álláspontja mellett: „Oké, de akkor hol temették el?”
Egy régi ismerősöm egyszer, 2003 körül, megjegyezte: „Az asztbestot hozzáadják a tampnokhoz, hogy növeljék a vérzést, és így gyakrabban kelljen vásárolni.”
Habár én két perccel korábban születtem, mint a bátyám, egy úriember megjegyezte, hogy teknikailag nem lehethetünk ikrek, mert nem születtünk egyszerre.
Volt egy ismerősöm, aki örökbefogadott egy kicsi afrikai girlie-t. Az egyik kollégánk, aki a városi önkormányzat kiemelt tagja, megkérdezte tőle, hogyan fogja megérteni a gyerekét, amikor nagyobb lesz.
Egy tengeri hajóutazás során hallottam egy beszélgetést:
– Nézdd milyen sok csillag van!
– Igen, és milyen hatalmasak. Fogadok, hogyha valamelyik leesne és belecsap a vízbe, jól lefröcskölné minket.
Volt egyszer egy boltban, ahol hippiknek készült ékszereket árusítottunk. Egy nap két lány jött be a boltba, és ametisztek között nézelődtek. Egyikük, mikor meg akarta érinteni a köveket, összeszidta a másik: „Te bolond, biztos asztmás vagy! Ha megérinted őket, te is asztmás leszel!”
„A kriogén fagyasztás remek módja, hogy meglássuk a jövőt, de én személyesen óvják ez ellen, mert nem szeretem a hideget” – mondta egy rendszeresen kosárlabdázó középiskolai srác.
15 évesen meg kellett magyaráznom anyámnak, hogy a Nap valójában egy csillag. Nem volt könnyű feladat.
Iskolában az egyik osztálytársunk meggyőződése volt, hogy Kína és Kanada valójában különálló kontinensek, Párizs pedig egy eddig ismeretlen ország neve.
Egy nő a tengerparton, aki a bokáig terjedő vízben elkezdte a búvárkodást. Úgy tűnik nem volt tisztában a dolgok menetével, ahogy leért a meder aljára és hasalva a vízben felhorzsolta magát, csak annyit mondott: „A fenébe, nem gondoltam, hogy itt ilyen sekély a víz!”.
Ezt neked is látnod kell!
Messenger
