Az utolsó őszi hónapban, októberben megtörténik a téli óraátállítás, mely során az óráinkat hátrébb állítjuk egy órával. Ez a váltás örvendetes lehet számunkra, mert hiszen több időt aludhatunk a korai hajnali órákban. De ez a látszólag jelentéktelen változás az óráinkban komoly hatást válthat ki a szervezetünkben. Az alvásidejét befolyásoló hatása kevésbé intenzív, mint tavasszal, de még a téli időszakban is szembesülnünk kell számos egészségügyi következménnyel.
1. Alvásminőség és a cirkadián ritmus felborulása
A téli óraátállításnak köszönhetően egy extra órát kaphatunk alvásra, amit először pozitívumnak gondolhatnánk. Azonban a szervezet belső órája, más nevén cirkadián ritmus, nem hozzászokik azonnal az új időhöz. Azok, akik megszokták, hogy korán felkelnek, ebben a változásban álmatlanságot, alvászavarokat vagy hirtelen bekövetkező fáradtságot tapasztalhatnak. Hosszútávon ez alváshiányhoz vezethet, az alvásminőséget pedig rontja.
2. A hangulatra gyakorolt negatív hatások
A téli óraátállítás átfedésben van a napsütéses órák számának csökkenésével, ami főleg az északi országokban okoz problémát. A napfényhiány miatt előforduló évszakos affektív zavarok rossz hangulatot, szorongást és energiaveszteséget okozhatnak. Ez a probléma összefüggésbe hozható a melatonin- és szerotoninszint változásával, melyek az alvás és a hangulat szabályozásában fontos szerepet játszanak.
3. Vetemedéseket okozhat a szív- és keringési rendszerben
A téli óraátállítás alatt a közvetlen alvásidő esetleg csökken, mégis megtéveszti a szervezet belső óráját. Kutatások igazolták, hogy az óraátállítás során a szív- és érrendszeri betegségek kockázata nő, mint a szívroham és más kardiovaszkuláris események. Ez különösen igaz azokra az emberekre, akik már amúgy is hajlamosak szívbetegségekre.
4. Az immunrendszer működése romolhat
Az alvásminőség romlása és a cirkadián ritmus felborulása hatással lehet az immunrendszer működésére is. Az elégtelen pihenés ronthatja a szervezet védekezőképességét, főként az őszi-téli időszakban, amikor több a megfázás és az influenza. Sőt, a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség is csökkenhet, ami tovább növeli a betegségek kialakulásának kockázatát.
5. Eltolódhatnak az anyagcsere és a táplálkozás ütemei
Az óraátállítás elbizonytalaníthatja a hormonok egyensúlyát és az étvágyat. Egyes embereknél fokozódhat az éhségérzet, míg másoknál épp étvágytalanságot észlelhetünk. Az anyagcsereritmus is megváltozhat, ami túlsúlyhoz vezethet. Az alvás és a hormonok egyensúlya hatással van a szervezet energiafelhasználására, tehát a felborulásuk az egészséges testsúly megtartását is megnehezítheti.
Az óraátállítás hatásainak enyhítése érdekében néhány elővigyázatossági intézkedést érdemes bevezetni. Itt van néhány hasznos tipp:
Első lépésként fokozatosan váltsunk: Egy-két nappal az óraátállítás előtt próbáljunk meg előbb lefeküdni, hogy a szervezetünk lassan alkalmazkodjon az új időhöz. Másodszor, ha tehetjük, töltsünk minél több időt a szabadban, főleg reggel, hogy segítsük a szervezetünk alkalmazkodását. Harmadszor, próbáljunk meg ugyanabban az időben lefeküdni és felkelni, még hétvégén is, hogy az alvás ritmusánk szabályos és pihentető legyen. Negyedszer és utolsó pontként, a napközbeni mozgás segíthet a fáradtság és a rossz hangulat legyőzésében.
A téli óraátállítás, annak ellenére, hogy látszólag kisebb stresszt okoz a szervezetünknek, mint a tavaszi, számos egészségügyi kihívást hozhat magával. Az alvászavaroktól a szezonális depresszión át egészen a szív- és érrendszeri problémákig, sok hatás lehet, amivel foglalkoznunk kell. A fent említett tippek segíthetnek abban, hogy könnyebben átvészeljük ezt az időszakot, és csökkentsük az óraátállítás negatív következményeit.
