A mindennapi életünk zömét nyugalmi állapotban éljük, azonban néhány váratlan szó vagy cselekedet jelentősen feldobhatja a megszokott létezésünket, sőt, még a lelkialakotatunkat is fellendítheti. Pontosan ilyen kiszámíthatatlan incidensek történtek a következő internetezőkkel, akik úgy döntöttek, hogy egy mindenki által elérhető platformon adják közre a történeteiket.
Ezeken a történeteken tényleg sokat lehet nevetni, ezért gyűjtöttük össze a legviccesebbeket, és alig várjuk, hogy megosszuk őket veletek.
1A cégemnél dolgozik egy kolléganő, aki olyan borzalmas munkát végzett, hogy rendszeresen megkértük, ne is csináljon semmit. Ha mégis belekezdett valamibe, végül mi, többiek voltunk kénytelenek helyette befejezni. Ma derült ki, hogy ő lesz a következő vezérigazgató. Kiderült, hogy a főnök barátnője.
2Van egy szoros barátom, aki és a barátnője nagyon romantikusak. Egyszer egy este eltöltöttek egy tó partjával. Éppen gyertyákat gyújtottak, amikor egy arra járó férfi megkérdezte őket: „Itt fulladt meg valaki ugye?”. Sokáig nevettek a válaszon.
3Autósiskolában dolgozom oktatóként, egy lányt oktatok egy kézzel kormányozásra. Azt mondtam neki, tegye rá a jobb kezét a térdére. Válasza meglepett: “Az önére?” Ezt nem vártam.
4„A legmeglepőbb nem az volt, hogy a cicám éjjel közepén harapós lett. A legmeglepőbb az volt, hogy csak ennyit láttam belőle.”
5Ma arról beszélgettünk anyukámmal, hogy mostanában erősebben hallom a szomszédokat, mintha a falak megvékonyodtak volna. Anyukám megértően bólintott, majd így válaszolt: „Igen, ezért akasztunk szőnyegeket a falra, hogy legalább valamilyen hangszigetelés legyen. Azt hitted, hogy csak a szépér kedvéért vannak szőnyegek?”
6Orvosi vizsgálaton voltam. Már majdnem az összes orvost végigjártam, amikor is az utolsóhoz értem, ahol kaptam majd a papírokat. Az orvos – aki nagyon életvidám nőnek tűnt – az aktámról olvasta az eredményeket, amikor meglátott. Nagyon ijedten kiáltott rá: „Végre megérkezett” Úgy éreztem majd kiugrik a szívem a helyéből, a legrosszabb dolgokon gondolkodtam: cukorbetegség, leukémia…. Végül ezt mondta: “Kérem, helyezze fel ezt a növényt a szekrény tetejére, mivel nem érem el”.
7Egyszer a folyópartról haza sétálva az egyik parcella mellett elmentünk, ahol egy lány tüsszentett háromszor. A barátom, aki nagy társasági lény, azonnal kiáltott: „Egészségedre” Ekkor egy női hang válaszolt: „Köszönöm” Majd barátom kérdezte: „Miért vagy beteg nyáron?” A nő válaszolt: „Nem vagyok beteg, csak valami a nyálkahártyámba fúródott az orromban.” Ekkor egy mély férfi hang szólalt meg: „Ki ez az idegen?” Barátom ijedten válaszolt: „Bocsánat.” Akkor vállon ütöttem, és ezt mondtam: „Te csak nem vagy csak csajozós.”
8Egyszer elvittem a barátnőmet étterembe, teljesen általános randira. Halat rendeltünk. Amikor szétvágta a halat, hirtelen elkezdett sírni. Azt kérdeztem, „mi a baj?” Erre ő egy gyűrűt húzott ki a hal belső részéből és azt mondta: „Igen”. Így jöttünk össze…
9Biológiai apámmal csak 23 éves koromban találkoztam. Pár évvel később meghívott, hogy éljek vele és a fiammal, amíg nincsenek anyagi problémáim. A végrendeletében is megemlített, de a mostohám azt javasolta, hogy csináljunk apasági tesztet „biztonsági okokból.” Hat hét múlva az eredmény azt mutatta, hogy nem ő az apám, erre a mostohaanyám kirúgott. Hajléktalanná váltam, és a fiamat az apja elvitte. Egy nap azonban egy vita közben rádöbbentem, hogy valójában a teszt mintáját cserélte ki a sajátjával. Újra teszteltük, és kiderült, hogy valóban ő az én apám.
10A „Cinderella-szindróma” hirtelen, kegyetlen és könyörtelen: amikor éjjel egy pohár vízért felkelsz, kiszúrsz egy foltot az asztalon – és hirtelen az egész konyhát kitakarítottad.
11„Jó reggelt, szomszéd” Ma, amikor a villamosmegállóba sétáltam, egy tinédzser megszólított, hogy “hölgyem”. Ekkor döbbentem rá, hogy az ifjúságom véget ért. Ezzel még meg is lett volna a reggeli humorom, de a villamos visszaútja felé egy másik tini megszólított, „melyik iskolát látogatom” és van–e barátom. Ez mindenkinél így megy, vagy csak én vagyok ilyen 25 évesen?
12Tavaly nyáron történt. Nagyon meleg volt, az erkély teljesen nyitva tartottam. Éppen ágynak dőltem rövidnadrág és pólóban, egy könyvvel a kezemben, amikor hirtelen betoppant egy férfi. Az erkélyen keresztül. Harmadik emelet. Nappal volt. Csendben araszolt a kijárat felé. Bénult vagyok a félelemtől. Az ajtónál még kiáltott felém: „Kedves hölgyem, csukja be az ajtót.” Körülbelül 5 perc múlva magamhoz tértem, és odamentem, hogy becsukjam az ajtót. Kiderült, az a bizonyos ember a lakótársam hasonmás volt.
13Munka után elvittem haza a feleségemet, beült az autóba, és velünk tartott. Egyszercsak felkiáltott:– Nem veszel észre semmit?– Mit kellett volna észrevennem?– Például azt, hogy levágattam a hajamat*ránéztem az asszonyra*Viselt egy kalapot…
