A legújabb kormányzati döntések szerint, habár korábban a nyugdíjrendszer reformjának bevezetését vállalták az Európai Bizottság előtt a helyreállítási támogatások felvételével összefüggésben, végül semmilyen fontos változás nem valósul meg.
A Pénzügyminisztérium legfrissebb közleménye szerint a kormány meg kívánja őrizni a nyugdíjak értékállóságát és a 13. havi nyugdíjak kifizetését, de nem tervez új reformokat bevezetni.
Az Európai Bizottság javaslatai és a helyreállítási alap
Az Európai Bizottság létrehozta a helyreállítási alapot, hogy segítse az országok gazdaságának helyreállítását a koronavírus-járvány után bekövetkezett károk ellensúlyozására. Cserébe azonban az országoknak bizonyos reformokat kellett volna bevezetniük.
Magyarország esetében egyik fő célterület a „Demográfia és köznevelés” volt, amely többek között a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát érintette.
Az OECD szakértői jelentés, amely a világ 38 országának gazdasági és szociális folyamatait vizsgálja, 2023 decemberéig készült el, és konkrét javaslatokat tett a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságára.
Végül a kormány és gazdasági partnerei közötti vita következett volna, de ez meghiúsult.
Az elmaradt reformok
A kormány úgy határozott, hogy nem lesz változás a nyugdíjrendszerben, noha az OECD több fontos reformot is javasolt. Például a csökkentett, korai nyugdíj visszavezetését javasolták, amely lehetővé tette volna a 65 év alatti nyugdíjba vonulást bizonyos feltételekkel, ám ennek megfelelően a nyugdíj évi 6%-kal csökkenni kezdett volna.
A Pénzügyminisztérium azonban bejelentette, hogy a kormány nem ért egyet ezekkel a javaslatokkal, és nem támogatja azokat.
Magyarország egyedülálló helyzete Európában
Simonovits András közgazdász rámutatott a magyar nyugdíjrendszer sajátos jellegzetességeire. Megjegyezte, hogy rendkívüli az EU összehasonlításban, hogy alapvető szabályként a 65 év alatti nyugdíjazás nem lehetséges, míg más országokban ez előrehozott formában lehetséges.
Az OECD is kritizálta a magyar gyakorlatot és változtatásokat javasolt, beleértve a Nők40 program megszüntetését és a 13. havi nyugdíj felső határának bevezetését.
Az OECD jelentésében felhívták a figyelmet arra, hogy a nyugdíjminimum 2008 óta változatlan és az egyik legalacsonyabb a szervezet országaiban. Százezrek kapnak rendkívül alacsony ellátást, miközben az átlagnyugdíj mindössze 230 ezer forint.
A reformok elmaradásának következményei
Simonovits András szerint komoly reformok nélkül a magyar nyugdíjrendszer egyre nagyobb nyomás alá kerül. Bár a kormány számára népszerűség szempontjából kockázatos a reformok bevezetése, a jelenlegi feszültségek hosszú távon elkerülhetetlen megszorításokhoz vezethetnek.
Az olyan radikális intézkedések, mint a 13. havi nyugdíj eltörlése is szükségessé válhatnak.
Bár a kormány továbbra is tartja magát ahhoz az ígéretéhez, hogy nem nyúl a nyugdíjakhoz, a szakértők szerint ez csak idő kérdése, mivel jelenlegi rendszer fenntarthatósága a gazdasági realitások fényében egyre nagyobb kihívást jelent.
