Egy kolostorban élt egy pap, akinek minden este egy apáca segített a kádban fürdeni.
Egyik reggel ez a nővér találkozott a zárdafőnök anyával, és így szólt hozzá:
– Tisztelendő anyám, üdvözültem!
– Hogyan történt ez a nagy esemény, kedves nővér?
– Tegnap este, miközben József atyának segítettem a fürdésnél, megfogta a kezemet és a lába közé tette, és azt mondta, hogy amit fogok, az a mennyország kulcsa, és ki kellene próbálni az én záramban, hogy lássuk, megnyílnak-e a paradicsom kapui és üdvözülök-e.
– A vén gazember!
– mondta a tisztelendő anya.
– És mi történt még?
– Az atya azt mondta, eleinte kicsit fájni fog, mert a mennybe vezető út nehéz és fájdalmas, de a végén nagy gyönyörben lesz részem.
Hát, kipróbáltuk a zárat, és így is volt.
– A vén kurafi!
– kiáltott fel a tisztelendő anya.
– Engem meg azzal hitegetett, hogy az Gábor arkangyal trombitája és húsz éve fújatja velem.
Vicc: Mária Katalin nővér belépett a csend kolostorába
A főpap közölte vele:– Nővér, ez a csend kolostora.
Itt maradhatsz, ameddig csak akarsz, de nem beszélhetsz addig, ameddig azt nem mondom, hogy beszélj.
Mária Katalin 5 éve élt már a kolostorban, amikor a főpap így szólt:– Mária Katalin nővér, 5 éve vagy itt.
Most szólhatsz két szót.
Mária Katalin így szólt:– Kemény ágy.– Sajnálattal hallom – mondta a főpap.
– De kerítünk neked egy jobb ágyat.
Újabb 5 év után Mária Katalint hívatta a főpap.– Újabb két szót szólhatsz, Mária Katalin.– Hideg étel – mondta Mária Katalin, és a főpap megnyugtatta, hogy az étel jobb lesz a jövőben.
Mária Katalin 15.
évfordulója közeledett a kolostorban.
Eljött a nap, és a főpap megint az irodájába hívatta Mária Katalint.– Két szót szólhatsz ma.
– mondta a főpap.
– Most kilépek.
– mondta Mária Katalin nővér.– Ez a legjobb, amit tehetsz – mondta a főpap.
– Mióta itt vagy, csak a nyavalygásodat hallani.
