1918. november 11-én, pontban 11 órakor elhallgattak a fegyverek az európai frontokon, és ezzel véget ért az első világháború, amely négy éven át pusztította a kontinenst, és emberek millióinak életét változtatta meg örökre.
Ez a nap azóta is a háború áldozatainak emléknapja, amikor az egész világ megáll egy percre, hogy tisztelegjen a frontokon elesett katonák és a hátországban szenvedők előtt.
Az első világháború, amelyet a kortársak „Nagy Háborúként” emlegettek, Európa történelmének egyik legsötétebb időszakát idézi fel. Az 1914-ben kezdődött konfliktus több millió katona életét követelte, hatalmas szenvedést okozva nemcsak a harcoló feleknek, de a hátországoknak is. A háború befejezése egy korszak lezárását jelentette, ugyanakkor megnyitotta az utat a XX. századi politika, gazdaság és társadalmi rend átalakulása előtt.
Az évforduló alkalmából sok helyen megemlékezéseket tartanak, és felidézik a háború borzalmait.
Azóta sokan hangsúlyozzák, hogy ez a konfliktus a békére és az összefogás fontosságára figyelmeztet. A világháború következményei, a párizs környéki békediktátumok és az utána következő politikai változások pedig hozzájárultak a második világháború kirobbanásához, ami még inkább emlékeztet a béke törékenységére.
A november 11-i évforduló nemcsak történelmi visszatekintés, hanem emlékeztető is arra, hogy a béke megőrzése közös felelősségünk. A háború emlékét ápolva emlékezünk a múlt tanulságaira, és reméljük, hogy a jövő nemzedékei tanulnak a történelem hibáiból. A csend pillanatai pedig tiszteletadások mindazoknak, akik életüket áldozták a fronton, és emlékeztetnek minket arra, hogy a béke sosem magától értetődő, hanem megőrzendő kincs.
