Miután 50 perccel korábban megérkezett anyósához, Andrea megtudta a…

Andrea élete éppen a feje tetejére állt, miután megérkezett anyósához 50 perccel korábban a várt időpontnál, felfedezve ezzel férje és anyósának összeesküvését a család vagyonát illetően, amely azóta drasztikusan megváltoztatta életét.

Amikor Andrea feleségül ment Mátéhoz, teljes bizonyossággal érezte, hogy találkozott az igazi lelki társával. Máté mindig udvarias és odaadó volt, aki mindig számíthatott a támogatására. Első házassági éveik során Máté gyakran tartott számára meglepetéseket, mint a romantikus gyertyafényes vacsorák, és a váratlan utazások. És még a hétköznapokban is igyekezett romantikát csempészni kapcsolatukba.

Andrea élete mindig is irigyelt élet volt. Apja gazdag és megbízható férfi volt. Amikor Andrea feleségül ment Mátéhoz, apja hatalmas lakást és vidéki házat adott nekik. Emellett luxusautójuk volt, és Andrea jól fizető állást kapott egy tervezőirodában. Életük tökéletesnek tűnt…

Ám egy napon, egy egészen hétköznapon, Tamara néni, Andrea szomszédasszonya, telefonon kereste.

– Andrea… valami történt… baleset… apáddal. – Tamara néni szavai elakadtak, ahogy Andrea halálra rémülten préselte telefonját a füléhez, minden ereje meghagyta.

– Mi történt velük? – kérdezte Andrea riadtan.

Tamara néni, már alig volt képes beszélni, -Kedvesem dolgok történtek… baleset… csak gyere… – nyögött ki.

A következő napok zűrzavarban teltek. Andrea egy pillanatig sem hagyta el apját, napról napra verseket olvasott neki, imádkozott és csodát remélt. De a csoda nem történt meg. Néhány nappal később apja elhunyt, anélkül, hogy jobban lett volna.

Máté erősen megölelte Andreát, próbálva vígasztalni, de nem tudta, hogyan folytassa tovább az életét egy nélküli, aki mindig ott volt és támogatta őt. A gondolatait minden oldalról támadtak, képtelen volt koncentrálni.

Az elkövetkező napok, mintha köd nedvességbe volnának. Apja rokonai, barátai és kollégái eljöttek részvétüket nyilvánítani. Andreában szívében kilátástalan üresség maradt, mintha egy darabja elment volna apjával együtt.

A proaktív életet feladva, Andrea bezárkózott, abbahagyta a rajzolást, és szándékosan kerülte a barátait. A közjegyző többször próbált vele kapcsolatba lépni, de Andrea mindig kitért előle. Végül Máté, aki kiégett a felesége elutasításaitól, felvette a telefont.

– Andrea, drágám, holnap megyünk a közjegyzőhöz. Az örökségeddel kell foglalkoznunk. Tudom, hogy nehéz neked, de meg kell tennünk. – mondta Mate, és Andrea csak fejével bólintott, mintha nem értené férje szavait.

Másnap elmentek a közjegyzőhöz. A közjegyző, Zoltán, barátságosan fogadta őket. – Andrea, Máté, kérjük, gyertek be. Tudom, hogy ez nehéz, de fontos kérdéseket kell megbeszélnünk – mondta Zoltán, amikor Andrea elé teljesen kiürült.

– Apád végrendeletet hagyott hátra – kezdte a közjegyző. – Te vagy az összes vagyonának az egyetlen örököse – mondta Zoltán közjegyző, az ő szavai úgy érkeztek Andreához mint egy visszhang. Mindent örökölt: a házat, a lakást, az autót és a pénzt.

– De van egy kis bökkenő – folytatta a közjegyző, ahogy átlapozta az iratokat. – Apád jótékonysági kötelezettségeket hagyott hátra, amelyeket teljesíteni kell – szólt Zoltán közjegyző komolyan.

Andrea csak bólintott, miközben Máté megszorította a kezét. – Kibírjuk, Andrea – mondta halkan.

Eltelt néhány hónap, és Andrea lassan magához tért. Visszatért a munkába, és teljes átéléssel vetette bele magát apja jótékony projektjeibe. Mindez segített neki megküzdeni a gyász fájdalmával, és csökkenteni a hiányérzetet.

Egy napon, amikor munkája korábban befejeződött, mint ahogy várta, mert Andrea és kollégái befejezték egy nagy projektet, a főnök korai pihenőt adott nekik. Amikor hazaért, meglepődött, hogy lakásuk ajtaja résnyire nyitva volt. Épp belépett volna, hogy üdvözölje férjét és anyjaát, amikor furcsa hangokat hallott a konyhából.

Andrea ledermedt. Szíve szorult össze. Nem tudta elhinni, amit a fülével hallott.

Máté és anyja beszéltek és a beszélgetés az életét gyökeresen megváltoztatta. Végre megértette, hogy Máté és anyja egész ideig arra vártak, hogy megszerezzék apja örökségét.

Miután pontosan tudta, hogy mi a helyzet, Andrea lépett a konyhába, és hirtelen feltárta az ajtót. Máté és Anna meglepetten néztek rá.

– Andrea, haza jöttél már? – kérdezte Máté zavarodottan.

– Igen, hamarabb végeztem a munkával – válaszolta Andrea nyugodtan.

Anna, miután rájött, hogy mindent meghallott, gyorsan barátságosan mosolygott.

A válás folyamata nem volt egyszerű. Máté és anyja mindent megpróbáltak, hogy rossz színben tüntessék fel Andreát, de senki sem hitt nekik. Andréát a barátai és kollégái jóságos és őszinte nőként ismerték el.

A válás után Andreának sok időbe telt, mire összeszedte magát. Máté és anyja elveszítették a pénzüket és pozícióikat, és nem tudtak belenyugodni. Andrea nem gondolt rájuk többet, de hallott róluk, hogy folyamatosan vitatkoznak és veszekednek.

Andrea kénytelen volt elfogadni a helyzetet, és az élete jól megszokott módon folytatódott tovább.