Kreatív és bátorság szájon túli gyermekmegjegyzések: 13 szórakoztató beszélgetés

A csattanós gyerekmondatok mindig levesznek minket a lábunkról: elég, ha csak megszólalnak, és máris nevetünk. Gyakran szellemes, emlékezetes megjegyzésekkel lepik meg a felnőtteket, amelyeket még azok is emlegetnek időnként, akik saját fülükkel hallották őket. Bár időnként csattanósak tudnak lenni, de nem lehet haragudni rájuk, hiszen nem sértésként szánják – ez csupán a gyermeki őszinteségük. Időnként pedig olyan bölcsességeket ejtenek ki, amelyekkel még a felnőttek is megnehezítenek.

(13) Miközben hazafelé sétáltunk az óvodából, a fiam közölte, hogy feleségül kér egy lányt, aki nagyon tetszik neki. Amikor megérkeztünk, a feleségem azzal fogadott minket, hogy megmutatta, milyen új ruhákat vásárolt magának. A fiam néhány pillanatig figyelt, majd megszólalt:

– Tudod mit, apa? Megváltoztattam a véleményem, nem házasodok meg.

(12) Éppen arckrémet tettem fel a fürdőszobában, amikor a fiam megkérdezte:

– Mit csinálsz?

– Arckrémmel ápolom az arcom, hogy fiatalabb és szebb legyek.

Ekkor közelebb lépett, megvizsgált egy ideig, majd ezt mondta:

– Anya, szerintem ez a krém nem hatékony…

(11) A fiam babonázott az ebédnél, ezért rászóltam:

– Fiúk, fejezzétek be azonnal! Az étel nem játék! Ha a nagyszüleid jönnek, elmondok nekik, hogy milyen rosszul viselkedsz!

– Ne, anya! Ne mondd el! Szeretném, ha meglepődne!

(10) Próbáltuk meggyőzni a lányunkat, hogy egyen sült húst. Férjem talált ki egy áttételt: mondtuk neki, hogy cserében megtekintheti a mesét alvás előtt.

Odaértünk a lányunkhoz:

– Kicsim, szeretnék mesét nézni alvás előtt?

A lányom válasza:

– Na, mit kell már megint megennem cserébe?

(9) Egyik nap én vigyáztam a húgomra. Elmentünk a játszótérre, ahol megismerkedett egy hasonló korú kisfiúval, akivel állandóan játszottak, beszélgettek és nevetgéltek.

Amikor elhagytuk a játszóteret, a húgom sóhajtott, majd ezt mondta:

– Még jó, hogy végre találtam valakit.

(8) Leültem ebédelni a lányommal:

– Adj ketchupot is hozzá!

– Elfogyott a ketchup, de van majonéz.

– Nem, majonézt nem kell.

Folytattuk az evést, majd újra megszólalt:

– Szomjas vagyok!

– Mit szeretnél inni?

– Gyümölcsteát.

– Nincs itthon tea, kicsim. Jó lesz a gyümölcslé?

Ekkor a kislányom szomorúvá vált, majd ezt mondta:

– Rajtam próbálkozol spórolni, igaz?

(7) Egy ismerősöm, aki gazdag, a lánya most lett elsős. Mivel mindennap kap zsebpénzt, sok lány ráakaszkodott, hogy az iskolai büfében mindenféle édességet vegyen nekik.

Az anyja egy idő után leült vele beszélgetni és elmagyarázta, hogy a lányok többsége csak kihasználja őt és csak azért barátkoznak vele, mert vásárol nekik édességet. Azt javasolta, hogy legközelebb azt mondja nekik: „Nem megyek veletek a büfébe, és nem veszek nektek édességet”.

Másnap, az iskola után, az anya megkérdezte a lányát, hogy megfogadta-e a tanácsát. A lány bólintott, és büszkén mesélte, hogy mit mondott a lányoknak:

– Nem megyek veletek a büfébe, és nem veszek nektek semmit! Tessék, itt a pénznem, vegyétek meg egyedül!

(6) Azt mondtam a lányomnak, hogy a hagymát is meg kell ennie a levesben:

– Nem akarom!

– De nagyon egészséges, és elpusztítja a baktériumokat.

– De jó lenne, ha a csoki pusztítaná el.

Ebben a lányommal együtt kellett egyetértenem.

(5) A fiam megkérdezte, miközben reggelizett:

– Anya, miért kell tejet innom?

– Mert egészséges, és nagyra nősz tőle.

– És a felnőttek már nem nőnek? Ők összemennek?

– Nos, valahogy így van.

– Biztosan azért van így, hogy könnyebb legyen eltemetni őket!

(4) Óvónő vagyok, és egyik kislány sírva jött hozzám:

– Csúnyát mondott nekem a Beni!

– Miért, mit mondott?

– Azt, hogy agyad van!

– De hát ez nem csúnya. Hiszen tényleg van agyad, mint minden embernek.

– Nem igaz! Nincs agyam!

(3) A fiam kedvenc állata a vidra. Egy délután hangosan olvasott egy ismeretterjesztő könyvet a vidrákról a szobájában, majd a plüss vidrához fordult, és ezt mondta:

– Szeretném, ha jobban megismernéd a családodat.

(2) Férjemmel és a három gyerekünkkel játszottunk, és az egyik feladat az volt, hogy négy kép közül válasszák ki a kakukktojást. A négy képen egy taxi, egy busz, egy kukásautó és egy repülő volt.

Két gyermekem a repülőt választotta, mert az repül, míg a többi nem. Azt mondtam nekik, hogy helyes. A harmadik gyerekem azonban a kukásautót választotta. Nem értettem miért, ezért megkérdeztem tőle, erre így reagált:

– Azért a kukásautó a kakukktojás, mert szemetet szállít, míg a többi autó utasokat.

Még nekem sem jutott eszembe ez a megoldás. Ez egy nagyszerű példa arra, hogy a gyermeki logika néha jobban működik, mint a felnőtteknél.

(1) A 6 éves kisfiammal sétáltunk, és közben állandóan figyelmeztettem:

– Nézz szét, mielőtt átteszed az utcát! Ne ugorj bele a pocsolyába! Ne mászz fel a kerítésre! Ne ugorj le a lépcsőről, mert eltörik a lábad… és így tovább.

A kisfiam, miután ezt hallgatta egy ideig, ezt mondta:

– Ó, apa! Ne légy már ilyen érzékeny!