A budapesti albérletpiac 2025 elején nagy forgalommal, de stagnáló árakkal indult. A bérlők egyre kevesebb pénzt hajlandók fizetni a kiadó lakásokért, míg a tulajdonosok továbbra is magas áron hirdetik ingatlanjaikat.
Januárban a keresleti átlagár 212 ezer, míg a kínálati 248 ezer forint volt, ami tovább növelte az árkülönbséget – derül ki a Rentingo legfrissebb elemzéséből. A kereslet visszaesésének egyik legfontosabb oka a külföldi Erasmus-diákok elmaradása, amely már 2024 őszétől érezhető a piacon.
Rekord mértékű árolló
A fővárosi albérletpiacon egyre nagyobb a különbség a keresleti és kínálati árak között. Míg egy évvel ezelőtt az árkülönbség csupán 6 százalék volt, 2025 januárjára ez a szám 17 százalékra nőtt. Az albérletet keresők átlagosan 212 ezer forintot szántak lakhatásra, miközben a tulajdonosok átlagosan 248 ezer forintért hirdették kiadó lakásaikat.
A bérleti díjak stagnálásának és a kereslet visszaesésének egyik fő oka az Erasmus-program visszaszorulása. A külföldi diákok, akik eddig jelentős keresleti tényezőt jelentettek, 2024 szeptemberétől már sokkal kisebb számban érkeztek Budapestre.
Miért maradnak el a külföldi diákok?
A külföldi egyetemisták eltűnésének hátterében a következő tényezők állnak:
- Erasmus-program visszaesése: Az EU-s oktatási csereprogramban részt vevő hallgatók száma jelentősen csökkent, ami az albérletpiac keresleti oldalán is érzékelhető.
- Alternatív ösztöndíjprogramok térnyerése: Bár továbbra is sok külföldi diák tanul Magyarországon, ők inkább a teljes képzést itt végző hallgatók közé tartoznak, akik jellemzően más típusú lakhatási megoldásokat választanak.
- Bérlői prioritások változása: Az albérletkeresők egyre inkább az ár-érték arányra fókuszálnak, így a korábban Erasmus-diákokra szabott magas bérleti díjak nehezebben érvényesíthetők.
Milyen hatással van mindez a lakáskiadókra?
Azok a bérbeadók, akik korábban elsősorban külföldi diákokra építették stratégiájukat, most kénytelenek a hazai bérlők felé nyitni. Ez azt jelenti, hogy:
- Bővült a fővárosi bérlakáspiac kínálata, így a bérlők nagyobb választékból dönthetnek.
- A bérleti díjak emelése nehezebb, hiszen a fizetési hajlandóság csökkent.
- Az alkukészség növekedett, így a bérlőknek nagyobb mozgásterük van a tárgyalások során.
A budapesti albérletpiacon az elkövetkező hónapokban a bérbeadók és bérlők közötti egyensúlykeresés folytatódik. Az Erasmus-diákok elmaradása, valamint a hazai bérlők növekvő alkupozíciója jelentős átalakulásokat hozhat a piacra. Érdemes figyelemmel követni a trendeket, hiszen az árak alakulása hosszú távon is meghatározhatja a budapesti lakásbérleti piac jövőjét.
