A városi élet mindig tartogat meglepetéseket, és ezek közül sokszor a legmélyebb lelki élmények éppen a rutinszerűnek tűnő hétköznapokban rejlő kis pillanatokból fakadnak. Egy hétköznapi estén végül is nem történt mást, csak betértem a közeli élelmiszerboltba egy kis bevásárlásra, de ami ott történt, az átformálta a lényemet.
A sorban kellő türelemmel vártam a soromra. Amikor ránéztem az előttem álló idős hölgy kosarára, csak néhány alapvető élelmiszer lapult benne: sárgarépa, krumpli, fél vekni kenyér és két tojás. Abban a pillanatban mindenki szemében ott tükröződött az a szomorú valóság, hogy sokszor a legszükségesebb dolgokra is alig futja a nyugdíjasoknak.
Egyszer csak a pénztáros fiatalember, aki a vásárlásaimat szokta leolvasni, figyelmeztetett minket, hogy pillanatnyilag elhagyja a helyét. Visszatekintve a sorra, amely mögöttem állt, értetlenkedve vártam vissza őt. Aztán a következőkben valami rendkívüli történt.
Mikor visszajött, egy bevásárlókocsit tolt tele élelmiszerekkel: tejtermékek, friss zöldségek, gyümölcsök, gabonapelyhek, édességek, kávé, tea… Minden, amit csak el lehet képzelni. Ezt a bevásárlást pedig a fiatalember kifizette, majd odaszólt a biztonsági őrnek, hogy kísérje haza az idős hölgyet, és segítsen neki elvinni a sok-sok ennivalót.
A sorban állók döbbenten néztük a történést. Nem tudtuk összeegyeztetni azt a képet, amit a fiatalokról alkottunk, azzal a cselekedettel, amit a fiatalember elkövetett. Az a melegség, emberség és segítőkészség, amit ő a boltban tanúsított, talán még az idősebb korosztályban sem mindennapi.
Az az este beleégett a lelkembe. Felértékelődtek számomra a kis gesztusok jelentőségei, és azt is megértettem, hogy a segítség sokak számára luxus. Azon az estén a boltban rájöttem, hogy nem a nagy dolgokban kell keresni a boldogságot, hanem a kis jótettekben, amiket másokért teszünk.
![]](https://www.bikuci.hu/wp-content/uploads/2025/01/438615050_399525962940343_1040046766364642682_n-750x573.webp "]")
