A házi kedvenceink talán érzik, mikor jön el a végük, és felkészülnek erre a mozdulatra, egy sajátos módon búcsút véve tőlünk.
A háziállatok elvesztése gyakran olyan szívfájdítóan nehéz, mint egy hozzánk közel álló ember elvesztése. Az új kutatások arra utalnak, hogy kedvenceink tudják, amikor a haláluk közel van, és végül elbúcsúznak tőlünk, egy sajátos és megható módon.
Rupert Sheldrake, aki több mint 25 éve vizsgálja az állatpszichológiai jelenségek titkait, német kollégájával, Michael Nahmmal, megállapította, hogy az állatokban hasonló folyamatok zajlanak le, mint embertársaikban. Az utolsó napjaikban haldokló emberek gyakran egy utolsó „energialöketet” élnek át, amikor hirtelen megtelnek energiával, felemelkednek ágyukból, sétálnak és élesedik az agyuk. Az állatoknál is ezt figyelték meg: az utolsó napjaikban gyakran megtelnek energiával, futkosnak és bohóckodnak, mintha újra fiatalok lennének.
„Gyakran hívnak ki otthonokba, hogy ott végezzem el a kutyákon az eutanáziát. Egyik ilyen esetben becsengettem a családhoz és egy kutya rohant elém, aki körbeszaladgált, megszagolt. Amikor kérdeztem a családot, hogy de hol a beteg kutya, akkor csak értetlenül rámutattak a virgonc kutyára. Többször voltam már tanúja a végstádiumi energiabombázásnak” – mesélte egy állatorvos a tanulmány szerint.
A kutatók szerint ez a “végső energiaroham” valójában egy evolúciós örökség lehet: a vadonban az a haldokló állat, aki tudja, hogy meg fog halni, gyakran elhagyja a falkáját vagy a családját, és egy olyan helyre megy, ahol meghal, és ahol a teteme nem fertőz meg senkit, és a ragadozók sem találják meg azonnal.
A haldokló állatoknál megfigyelt hirtelen mentális éberség, amikor a teljes tudat és a memória visszatér, hasonló a demens emberek halála előtti állapotához. Mehmet Nahm kutatásai szerint sok Alzheimer-kórban szenvedő ember, jóval azután, hogy nyilvánvalóan már nem emlékezik saját családtagjaira, hirtelen tiszta gondolkodásra és emlékezésre képes a halála előtt. Az állatok a gazdáiktól való búcsúzásra teljesen egyedi módon készülnek. Egy házaspár például megtanította a macskájának, hogyan adhat “pacsit”. Amikor a macska érezte a halálának közeledtét, odament a gazdáihoz és mindkettőnek adott egy-egy pacsit, majd visszafeküdt kosarába és várta a halált.
Egy másik állattulajdonos arról számolt be, hogy egyik kutyájuk, Bruce, egyik nap egyszer csak megjelent a régi otthonukban, öt évvel azt követően, hogy egyik rokonukhoz adták oda. A rokonuknak végül Bruce három nap múlva meghalt. Bruce esetében a legmegdöbbentőbb az volt, hogy soha korábban nem járt a régi gazdái új házában…
Megosztás
Küldés Messengeren
