Sokan emlékezhetnek arra a mítoszra, hogy Napóleon kompenzált kis méretével és nagy terveivel, amiért szenvedélyesen harcolt. Egy friss tanulmány alátámasztja ezt az elméletet, miszerint alacsonyabb emberek agresszívabbak lehetnek. De akármekkora is, érdemes többet megtudni a lehetőségről!
Egy amerikai egyetem csapata arra a következtetésre jutott, hogy alacsonyabb emberek dühösök és erőszakosabbak lehetnek, mint magasabb társaik.
600 férfi került vizsgálat alá, életkora 18-50 év között. A kutatók azt találták, hogy azok akik kevésbé érezték magukat férfiasnak, háromszor nagyobb eséllyel követtek el erőszakos cselekményeket. Kutatók szerint ennek oka abban rejlik hogy elütnek az átlagtól, ami stresst és agressziót okozhat bennük.
A sztereotípiák helyt adnak annak az elképzélésnek, miszerint alacsonyobb emberek kevésbé érzik magukat férfiasnak. Az alacsony férfiak tényleg agresszívebben léphetnek fel, hogy ezt a hiányosságot kompenzálják. Ezt a jelenséget Napóleon-komplexusnak hívják, amit Alfred Adler osztrák pszicho analitikus azonosított már 1926-ban.
2018-ban Mark van Vugt és csapata talált bizonyítékot Napóleon-komplexus típusú viselkedésre férfiak körében. Arra a megfigyelésre jutottak, hogy alacsony férfiak magasabbakkal való érintkezéskor agresszívabbak lesznek. Megállapították, hogy náluk erősebb a sebezhetőség érzése és a paranoia.
Az említett vizsgálat csupán egy kisebb csoportban végzett kutatás, ezért nem tekinthető egyértelmű bizonyítéknak arra vonatkozóan, hogy agresszió közvetlen összefüggésben volna a testmagassággal. Más vizsgálatok éppen ellentétes jeleket mutattak. 2007-ben egy tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a Napóleon-komplexus csak mítosz.
Arra a következtetésre jutottak, hogy alacsonyabb férfiak kevésbé hajlamosak elveszteni a türelmüket az átlagosan magasabbak vagy magasakhoz képest. A kutatók szívritmust mértek duelli szituációban, és arra a megállapításra jutottak, hogy a magasabb férfiak hamarabb veszítették el a fejüket és kezdtek el visszaütni.
Egy angol tanulmány gyermekek pszichológiai fejlődését követte az iskolakezdéstől a felnőttkorig. Az eredmény szerint a testmagasságban nem volt jelentős különbség személyiségjegyek és mindennapi élet tekintetében.
