Mikor a lányod szerelmet vall egy férfinak, akivel hozzá akar menni, te mint apa azonnal a gombról lősz. Esetemben például hosszú hónapokig vérig sértettem magam és egyfajta szégyenteljes rejtély követte az előzetes feltételezéseimet. Elkezdve azzal, hogy a lányom már az első pillanattól fogva reménytelenül bele volt szeretve egy hétköznapi kinézetű férfiba.
Maga tördelte végig nekem, ilyen-olyan példákkal, hogyan segített rajta Jake, a lányom segítőke, amikor komoly autómechanikai problémákkal találta szembe magát. Számtalan történésének részletezése közben a nevemen szólított. Én udvariasságból megválaszoltam:
“A kocsim rendben van, drágám, kösz.”
Jake próbált kibontakoztatni valami beszélgetést, de én csak azt tudtam kifésülni, mit keres ott a lányom mellett. Mikor előhozakodott a gyűrűvel, az ázsiaiaknál is hevesebb lettem!
Alice lányom egy helyes, de kicsit hétköznapi férfit talált, aki ráadásul abban a korban van, ami a legalkalmasabb az utódnemzésre. Ez több mint meglepő volt.
A félremagyarázott rossz előfeltevés:
Bizonyos előfeltevés oskolázott bennünk: “Azért, amiért Alice dolgozik, drágám, a kemény munkára termett és milliós műveletű pasiknak vége. Ez a srác nem is rendelkezik elegendő pénzzel ahhoz, hogy vesz magának egy tiszteletdő autót vagy egy csinos öltönyt.”
A tiszteletben maradás elhanyagolása:
Ha ezt elvontam volna, ha láttam volna a lányom összeszorítását, a dolgok másképp alakultak volna. A viselkedésem viszont csak arra ösztökélt, hogy folytassam. Így is lett, Jake kellemetlenül érezte magát a történtek által. Még a figyelmeztetések ellenére is bevettem a bátorságot, hogy hátha valami jó sül ki belőle.
A történtek felszínre törése:
Egy héttel később, egy másik faramuci találkozáson elfajultak a dolgok lányom vőlegénye és köztem is. Mire észhez tértem, már kórházban voltam krónikus betegség következtében, és nagyon rossz volt a prognózis, az orvosok szerint ez krónikus állapottá válhat, hacsak nem találnak megfelelő organdonort.
Az orvos azt mondta, hogy Jake tökéletes donor lehetne, ám ennek olyan következményei lesznek, amelyek a szó “risk” megszorításáig mennek, és elfogadható, mert akár Jake élete is veszélyben lehet.
A válaszadás ólomrutinból való kimaradása:
Mikor Alice mindezekről szólt, nem tudtam hová tenni magamat. “Mit kell aláírnom?” – szögezte le egész egyszerűen Jake.
A mihamarabbi felépülésem örömmel átitatott minket, és miután fizikailag képes voltam újra ölelést cserélni, mindkettőjüket magamhoz szorítottam, és áldásomat adtam házasságukra.
A szoknyakereső ifjú férj:
Még a házasságuk előtti pillanatban is folytatódott a rejtélyes férfi titka. “Hála az égieknek, hogy a cégünk tulajdonosa veszi el a lányomat” – mesélte a németországi részlegünk igazgatója. Még mindig nem hittem a fülemnek, hiszen a cégnél dolgoztam! Igaz, csak mint egyszerű vezérigazgató, de mégis…
Az emberbaráti történet vége:
Ez volt az a pillanat, mikor tényleg megértettem vele. Ott voltam magammal szemben, egy jószívű és halk szellemmel, egy sikeres multinacionális vállalat vezetője volt… A Szegényeket pedig segítette anélkül, hogy ezt bárkinek is szólná…
És igen, őt választotta Alice lányom.
Életbölcsesség: Ne ítélj meg senkit a külső alapján!
Mindenki hajlamos arra, hogy a külseje alapján mondjon valamit egy emberrel kapcsolatban. Viszont már az első pillanattól fogva nyilvánvaló, hogy ha egy emberrel kapcsolatban hozunk valamilyen ítéletet, akkor előfordulhat, hogy tévedésbe esünk.
A gazdagság nem jelent semmit, ha nem használjuk megfelelően. Ha elköltjük a pénzt autóra vagy öltönyre, Jake példája azt mutatja, hogy ugyanezzel a pénzzel hosszú hónapokig lehet elegendő ételt adni a rászorulóknak.
A cikk végül ezzel a gondolattal zárul:
“Ebből a tapasztalatból kovácsoltam az el hazudható értékeket, és egy emberi életbölcsességet.”
Végül is, mindenki hozott létre valami nagyszerűt az életéből – mindezt egy elképesztő fiúval.
