Egy csendes hazánkbeli kisvárosban járunk, ahol az utcán Olivér vesz észre egy aggódó tekintetű idős embert, aki kerekesszékben ülve az elmúló autókat figyeli, mintha valakire várná. Olivér azonnal mellé áll, hogy segítse, de nem tudja, hogy az idős ember története mélyen meg fogja rázni.
Az első találkozás
Olvier éppen bevásárlásra indult, amikor a szemébe ötlött ez az idős ember, aki szótlanságában, de láthatóan idegesen figyelte az utca mozgását. Olivér odasietett hozzá, hogy segítse.
– Egy kis segítségre szorul, uram? Talán éhes? – kérdezte Olivér, barátságos hangvétellel.
– Igen, el vagyok készülve az ételtől – válaszolt az idős férfi, majd elkendőzi aggodalmát egy halvány mosollyal. – De ne kerüljön túlságosan kényelmetlen helyzetbe, a lányom mindjárt ideér és etetni fog.
Olvier elgondolkodva végrehajtja a tervezett bevásárlást, de fejében folyamatosan ott motoszkált ez az idegen ember. Izgatta a története és úgy határozott, hogy többet fog megtudni róla.
A szomorú realitás
Az étterem pincérnője mindent tudott erről az úrról, amikor Olivér megkérdezte róla. Péter bácsinak hívják, és már 12 éve ott ül a sarkon. Mindig ugyanazt mondja: „A lányom rögtön jön értem.” – tette hozzá a pincérnő.
– Tizenkét éve? De hogy? – kérdezte Olivér, aki nem hitte el a hallottakat.
– Egy fiatal nő segített ki autójából és beleültette a kerekesszékbe. Aztán beült a kocsijába és elhajtott. Azóta sem jött vissza. Péter bácsi azt mondja, hogy a lánya biztosan visszatér, hiszen csak dolgai vannak – mesélte tovább a pincérnő.
Olvier nem bírt felfogni mindent, amit hallott. Egyre nagyobb részvétet alkotott az idős férfi iránt, és eldöntötte, hogy valamit tenni fog.
Az online közösség ereje
Aznap este Olivier Facebook-on közzétett egy posztot Péter bácsi történetével, remélve, hogy valaki ismeri és felismeri az idős embert. Másnapra a bejegyzést több ezren megosztották, és rengeteg üzenetet és megjegyzést kapott.
Egy üzenet különösen felkeltette a figyelmét:
„Kedves Olivér! Lászlónak hívnak, és úgy vélem, Péter bácsi az apóm. A feleségem, Anna, hagyta itt az apját, amikor sürgős dolga akadt és vissza kellett fordulnia. Sajnos utána súlyos autóbalesetet szenvedett, és elvesztette emlékeit. Nagyon sokat próbáltunk megkeresni Péter bácsit, de most végre, hála a te posztodnak, megtaláltuk őt. Néhány óra múlva odaérünk!”
Az örömteli újratalálkozás
Amikor Anna és László megérkeztek, a találkozás felejthetetlen pillanat volt. Anna átrohant az úton, és könnyek között borult az apja ölébe.
– Apa! Olyan sajnálom! – zokogta Anna, amikor Péter bácsi is megtelt könnyekkel, és felelte:
– Drágám, tudtam, hogy visszajössz!
Olivér meghatóan figyelte a jelenetet. Tudta, hogy cselekedetével nem csak egy családot szőtt újra össze, hanem reményt nyújtott másoknak is.
Péter bácsi ez után új életet kezdett Lászlóval és Annával. Az eset mindannyiankat emlékeztetett arra, hogy a szeretet és az emberiesség csodákra képes.
