Egy történet Oliver és Mrs. Barlow találkozásáról, amikor Oliver még csak egy tízéves fiú volt, és a szomszédságban lévő idős hölgynél, Mrs. Barlow-nál mintegy gyermekmosolyt látott, miközben neki segített.
Az ismeretlen barátság voltaképpen akkor vette kezdetét, amikor Oliver és családja a Wisteria Crescentbe költözött. Mrs. Barlow a szemközti házban élt egyedül, pusztán társaságának számított a fekete macskája.
Egy nap, a sportedzés után Oliver hazafelé érve, Mrs. Barlow-ot a kertben találta, aki éppen rózsáit locsolta. S innen kezdődött el igazán…
Azon a tízéves korú szombat reggelen, mikor Oliver a baseballkártyákat nézegette, megpillantotta az idős hölgyet, aki nehéz szatyorokat cipelt. Oliver ajánlotta fel a segítségét, s innentől kezdve szombatonként segített ezeket a szatyrokat haza vinni.
“Szereted a csokoládét?” – kérdezte Mrs. Barlow, mely kérdésére Oliver nagy mosollyal válaszolt. Ekkor Mrs. Barlow bevezette őt a csodás világába.
Ekkor Oliver először belépett Mrs. Barlow otthonába, melyet csodálatos tárgyak és egyedi szobrok díszítettek. Elmesélte, hogy férjével bejárták az egész világot, ahol ő műtárgyakat gyűjtött, míg Mrs. Barlow történeteket.
Oliver még soha nem hallott olyat, hogy valaki történeteket gyűjtött.
Barlow asszony elmesélhetett volna valamelyik érdekes történetét? Persze, szívesen! Így hát egy forró csokoládé és egy szelet sütemény társaságában elmesélte első történetét, amit Vietnamban hallott.
Olivert mindig is lenyűgözték ezek a mesebeli történetek, s e miatt következő szombat Mrs. Barlow-val töltötte, akit segített a ház körüli munkákban, cserébe pedig kapott egy szelet süteményt és egy újabb mesét.
Oliver 15 éves korában még mindig találkozott Mrs. Barlow-val, aki ekkorra nagyon gyengélkedett, azonban a mesék sosem maradtak el. Oliver 17 évesen még a szalagavatón is megállt Mrs. Barlow házát, hogy megmutassa neki, milyen is a szmokingja.
Ekkor történt meg a baj, Mrs. Barlow elesett és eltörte a csípőjét. S szerencséjére, Oliver segített és hívta a mentőket. Ekkor Mrs. Barlow lánya is megjelent, és úgy döntött, hogy anyjának idősellátóban van a helye.
Négy évvel később Oliver kapott egy telefonhívást Mrs. Barlow lányától, aki közölte vele, hogy az édesanyja elhunyt.
A lánya azonban egy meglepetéssel érkezett Oliver-hez. “Anyám azt szerette volna, ha megkapod az egyik régi ládáját” – mondta.
A cédrusládában lévő jegyzetfüzetek meglepték Olivert, mert rengeteg csodás történet volt benne egészen különleges világokból. Sok-sok történet, amit Mrs. Barlow összegyűjtött.
A segítségével Oliver kiadatta ezeket a történeteket egy könyv formájában, ami a “A Föld dalai” címet kapta. Az eladásokból származó bevételt gyermek-szervezeteknek adományozta.
Szerintetek Mrs. Barlow milyen érzéssel nézett végig ezen a történeten?
1. Mit tanulhatunk a történetből?
A történetek igazi varázslatot adnak a világnak. Mrs. Barlow meséi meghatározták Oliver gyermekkorát, de a segítségével ezeket a varázslatos pillanatokat más gyerekek is átélhetik.
A segítségnyújtást mindig megjutalmazzák. Az élet nagylelkűen jutalmazza azokat, akik segítenek másokon, mint ahogy Oliver megkapta Mrs. Barlow hagyatékát.
Osszátok meg ti is ezt a történetet, hisz lehet, hogy valakihez eljut és inspirációt merít belőle.
A cikk alapját egy hétköznapi életből vett történet adta, melyet profi író dolgozott fel. A nevek és a helyszínek közötti hasonlóság pusztán véletlen. A képek csupán illusztrációs céllal lettek használva.
