A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint októberben 3,2%-ra gyorsult az infláció Magyarországon, amely enyhébb volt az elemzők által várt 3,5%-nál. Az élelmiszerek áremelkedése azonban meghaladta az átlagos infláció mértékét, 4,5%-ot tett ki, szemben a szeptemberi 3,7%-kal. Ez a tendencia a nyugdíjasokat különösen érzékenyen érinti, akik jövedelmük jelentős részét alapvető élelmiszerekre költik.
Hogyan változtak az élelmiszerárak?
Az októberi adatok vegyes képet mutatnak. Az átlagnyugdíj 233 526 forintos összege alapján egyes termékekből többet, másokból viszont kevesebbet lehetett megvásárolni, mint az előző hónapban. Például a zsemle ára változatlan maradt (66 Ft), így öt darabbal többet vásárolhatott volna egy nyugdíjas, mint szeptemberben. Ezzel szemben a tojás darabára 73-ról 74 forintra emelkedett, ami kevesebb vásárlást tett lehetővé.
Hasonló tendencia figyelhető meg a tej (483 Ft/liter) és a burgonya (386 Ft/kg) esetében, amelyek árnövekedése csökkentette a megvásárolható mennyiséget. Ugyanakkor pozitív példaként említhető a párizsi felvágott, amelynek ára mérséklődött, így valamivel több fért volna bele a nyugdíjból.
Az előző évekhez képest
Bár 2024-ben általánosságban jobb az idősek vásárlóereje, mint 2023-ban, néhány terméknél az árak kedvezőtlenebb helyzetet eredményeznek. Az alma és a sertéshús például tavaly nagyobb mennyiségben volt elérhető ugyanazon nyugdíjból. Ha azonban a 2016-os árakat vesszük alapul, a legtöbb termékből többet tudnánk vásárolni, bár vannak kivételek, például a zsemle és a burgonya, amelyekből jelentősen kevesebbre futja.
A helyzet összegzése
Az infláció lassulása ellenére az élelmiszerárak növekedése továbbra is komoly kihívást jelent a nyugdíjasok számára. Bár az átlagnyugdíjból több alapvető terméket lehet megvásárolni, mint 2016-ban, a mindennapi élet költségei továbbra is emelkednek, különösen az élelmiszerek esetében. Ezért az idősek helyzete továbbra is vegyes, és nagyban függ az aktuális árvál
