Dr. Tim Beanland 13 éve szerkeszti a Telegraph fejtörőit, és a brit Alzheimer Társaságnál a tanulásért felelős bizottság vezetője.
Mind Games című könyvében Dr. Beanland tudományos alapon gyűjtötte össze azokat a fejtörőket, melyek a leghatékonyabban segítenek megelőzni a demencia kialakulását.
Mára sokkal többet tudunk a demencia kialakulásáról és arról, hogyan előzhetjük meg.
Korábban azt gondolták, a demencia sokkal inkább a kor és a genetika eredménye, és az életmódbeli tényezők nem játszanak akkora szerepet a szellemi képességek hanyatlásában. Ma már tudjuk, hogy nagyjából 40 százalékban járul hozzá az agyi-idegrendszeri betegségek, így az Alzheimer-kór és demencia kialakulásához, hogyan élünk.
A testmozgás, dohányzás, étrend, alkoholfogyasztás, alvási szokások mind befolyásolják, mekkora eséllyel alakul ki nálunk demencia. De azt is tudjuk már, hogy az is nagyon fontos: folyamatosan kihívások elé állítsuk az agyunkat. Ezzel tehetjük ellenállóvá a demenciával szemben.
A betegség gyógymód nélkül
1. fejtörő demencia ellen: a négy közül melyik ábra rejti a középen látható alakzatot? Az alakzat lehet elforgatva vagy átméretezve, de minden részlete látható! (Fotó: Mind Games/Dr. Tim Beanland)
A statisztikák szerint ma Magyarországon nagyjából 250 ezer ember lehet közvetlenül érintett demenciával. Mivel ez a betegségcsoport súlyos terheket ró a betegre és környezetére, a közvetetten érintettek száma ennek többszöröse, akár 1,5 millió is lehet. Becslések szerint évtizedünk közepére 150 millió demens beteg él majd a Földön. Háromból egy embernél kialakul a demencia.
Az egyik oka annak, hogy ilyen mértékben növekszik a demenciában szenvedők száma, az elöregedő társadalom és az egyre hosszabb élet. Egyre többen éljük túl a rákot, stroke-ot, így logikus, hogy a hosszabb élet során nagyobb eséllyel alakul ki demencia. „A demográfiai változások és a jobb egészségügyi ellátás mellékhatása a demencia” – összegezte Dr. Beanland.
Hiába népbetegség, gyógyszer még sincs a demencia ellen. Akinél elkezdődik, nincs esélye, hogy visszafordítsák, meggyógyítsák, túlélje.
A demencia és a szürke-, valamint fehérállomány
2. fejtörő demencia ellen: a négy közül melyik ábra rejti a bal oldalon látható alakzatot? Az alakzat lehet elforgatva vagy átméretezve, de minden részlete szerepel a képen! (Mind Games/Dr. Tim Beanland)
Az egészséges agy már jóval 60 éves kor előtt változni kezd. Mégis úgy tartjuk, hogy ez az az életkor, amikor a demencia kockázata elkezd ugrásszerűen emelkedni. „A munkamemória a 30-as éveinkben van a csúcson” – magyarázta Dr. Beanland.
Az életkor előrehaladtával az idegsejtek száma csökken az agyban. „Ha demencia alakul ki, ami neurodegeneratív elváltozás, az idegsejtek száma zuhan, nem egyszerűen csökken. A következmények az agyi képalkotó eljárásokkal készült felvételeken is tisztán látszanak.”
A jó hír, hogy az agysejtek mennyisége egy korig állandó, és csak rajtunk múlik, mit kezdünk velük. „Döntünk úgy, hogy aktívan tartjuk a megfelelő ingerekkel. Például fejtörőkkel, amik hatásosak a demencia ellen.”
A fejtörők mellett a zene vagy új nyelv tanulása is kimutatható hatással van az agy szürkeállományára. Arra készteti az agyat, hogy az idegsejtek között összeköttetéseket alakítson ki és több ilyen úgynevezett szinapszis jöjjön létre.
„Az agyi összeköttetések olyanok, mint az ösvények. Ha nem használjuk, benövi a növényzet és elveszik – szemléltette Dr. Beanland. – Ha viszont stimuláljuk az agyunkat, erősítjük ezeket az útvonalakat, így az agyunk ellenállóbb lesz az idegrendszeri elváltozásokkal, így a demenciával szemben is.”
Összeáll a demencia elleni kirakós
3. fejtörő demencia ellen: hány négyszöget számolunk össze a képen? A négyszögek bármilyen méretűek lehetnek (Fotó: Mind Games/Dr. Tim Beanland)
Az agyi ellenálló képességet tanulmányozva azt figyelték meg, minél tovább tanulunk és minél összetettebb feladatokat végzünk a munkánk során, annál jobban csökken a demencia kialakulásának esélye.
Ami még segítségünkre lehet és ellenállóbbá teheti az agyunkat a demenciával szemben: a szellemi kihívásokat jelentő feladványok, fejtörők. Ezek segíthetnek megőrizni életünk végéig azt a rugalmasságot a gondolkodásunkban, ami hozzájárul, hogy csökkenjen a demencia kockázata.
„Azt persze nem lehet kijelenteni, hogy rejtvényt fejtünk és fejtörőket oldunk, biztosan elkerüljük a demenciát – mondta Dr. Beanland. – Viszont az esélyeinket jelentősen növeli, főleg ha mellette nem dohányzunk, nem iszunk alkoholt, kiegyensúlyozott a táplálkozásunk és rendszeresen mozgunk. Sőt, nagyon fontos, hogy legyenek barátaink.”
Milyen fejtörők a legjobbak a demencia ellen?
4. fejtörő demencia ellen: jöjjünk rá a kódra a képek és betűk alapján, majd válasszuk ki, az utolsó képhez melyik három betű tartozik! (Fotó: Mind Games/Dr. Tim Beanland)
Ahogy az edzőteremben erősítjük a bicepszünket, úgy edzi az agyunkat egy-egy nagy kihívást jelentő rejtvény, fejtörő. „Az a jó, ha minél többféle feladvánnyal tesszük próbára az agyunkat, ezek ugyanis eltérő agyterületeket aktiválnak – magyarázta a szakértő. – Szóbeli, számolási, logikai és az ok-okozati felismerés képességét igénylő feladványokkal is gyakorolnunk kell, hogy ellenállóbbá tegyük az agyunkat a demenciával szemben.”
Forrás: The Telegraph, fotó: Unsplash, Mind Games/Dr. Tim Beanland
A cikkben látható fejtörők megfejtései: 1./b, 2./c, 3./27, 4./c
