Augusztusi meglepetés: a pénzromlás üteme csak 3,4 százalék!
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi inflációs adatai óriási meglepetést okoztak. Az adatok szerint 2021 augusztusában a pénzromlás üteme mindössze 3,4 százalékra csökkent – ez nem csak a júliusi 4,1 százalékhoz képest jelentős mérséklődést jelent, hanem az elemzői várakozásoknál is jobb eredmény. Vegyük sorra a részleteket!
Az infláció ütemének csökkenése kiváló hír a hazai gazdaság számára, különös tekintettel a tavalyi év magas inflációs szintjére. Felvillanyozó, hogy az idei év addigi legmagasabb inflációs értékét még júliusban rögzítették, így teljességgel váratlan, hogy augusztusi adat már az év legalacsonyabb szintjét mutatja.
Az infláció visszaesését több tényező is befolyásolhatta: az élelmiszerek áremelkedésének lassulása, és a nyugdíjasok fogyasztói kosarának árindexének csökkenése.
A KSH augusztusi adatai szerint a lakossági csoportok minden egyesében csökkent az infláció. Leginkább a közepes jövedelmű háztartásoknál tapasztalható a visszaesés, ahol 3,9 százalékról 3,2 százalékra csökkent az infláció és hatalmas változás látható a nyugdíjas háztartásoknál is ahol a júliusi 4,1 százalékról 3,6 százalékra mérsékelődött az árindex.
Augusztusi vásárlási számok: az átlagos nyugdíj mire volt elegendő?
A KSH adatai szerint az öregségi nyugdíj átlagos összege júliusban 232,952 forint volt. Ennek fényében megvizsgálták, hogy ebből mennyi termék vásárolható meg különböző élelmiszerek tekintetében.
Augusztusban hat termék esetében is nőtt a vásárolható mennyiség, köszönhetően az infláció csökkenésének és az áremelkedések mérséklődésének.
Például a zsemle ára 66 forint maradt, de az átlagos nyugdíjból több darabot lehetett megvásárolni (3,530 db) a júliusi 3,525-höz képest. A tojás ára 73 forintról 71 forintra csökkent, így a vásárolható mennyiség 3,187-ről 3,281 darabra nőtt.
A pasztőrözött tej ára 437 forintról 423 forintra esett, ezáltal a vásárolható mennyiség 532 literről 551 literre nőtt.
Jelentős árváltozások és hatásuk
A burgonya esetében is nagy árcsökkenés történt: kilónkénti ára 429 forintról 375 forintra mérséklődött, így a megvásárolható mennyiség is nőtt: 542 kilogrammról 621 kilogrammra.
Míg a burgonya ára csökkent, az alma ára 591 forintról 607 forintra emelkedett, ami csökkentette a megvásárolható mennyiséget: 394 kilogrammról 384 kilogrammra.
A ponty és a kristálycukor esetében továbbra is áremelkedést tapasztalhatunk. A liszt ára 261 forintról 262 forintra nőtt, így a megvásárolható mennyiség csökkent: 891 kilogrammról 889 kilogrammra.
A kristálycukor kilónkénti ára 411 forintról 416 forintra emelkedett, így már kevesebb, csak 560 kilogramm vásárolható meg az átlagos nyugdíjból.
Összességében azt mondhatjuk, hogy a magyar nyugdíjasok vásárlóereje javulni látszik az elmúlt évhez képest, mivel több alapvető élelmiszerből többet tudnak hazavinni. Azt is hozzá kell tennünk, hogy még mindig vannak termékek, mint például a sertéshús és a kristálycukor, amelyekből kevesebbet tudnak vásárolni, mint egy évvel ezelőtt.
Érdekességként megjegyezzük, hogy ha a mostani adatokat összehasonlítjuk a 2016-os évivel, az látható, hogy a legtöbb termékből még mindig többet lehet megvásárolni, mint nyolc évvel ezelőtt.
Mindent összevetve az aktuális inflációs adatok kedvezőbb képet mutatnak, mint a korábbi időszakokban, de a nyugdíjasok vásárlóereje továbbra is ingadozik, és nagyban függ a termékek árváltozásaitól. Az infláció lassulása azonban jó jelzés lehet a jövőre nézve, hiszen így a nyugdíjak reálértéke is növekedhet.
