Meghalt eredményeket értünk el a pénzügyi digitalizáció területén Magyarországon az elmúlt években.
2019 márciusában bevezetett azonnali fizetési rendszer jelenti a legfontosabb váltást, amely jelentősen leegyszerűsítette és felgyorsította az átutalásokat. Ugyanakkor a digitális fejlődés melléktermékeként megjelentek a visszaélések és csalások is. Lássuk, milyen csalási módszert tartalmazzák a statisztikák és miként tudjuk magunkat megvédeni.
A digitális terekben megjelenő visszaélések növekedése
A Magyar Nemzeti Bank a 2024-es első negyedév adatai szerint, a fizetési kártyával elkövetett visszaélések száma 28,5%-kal nőttek a 2023-as év utolsó negyedévéhez képest. A csalások összértéke 15,8%-kal emelkedett, ami 1,3 milliárd forintot jelentett az ügyfeleknél. A nem kártyás sikeres visszaélések száma 23,1%-kal nőttek, ami 13,3 milliárd forintot jelentett, amihez 11,6 milliárdot kellett elszámolni.
Az MNB szerint az adathalászat és pszichológiai manipuláció voltak a leggyakrabban alkalmazott módszerek, de emellett megjelentek olyan módszerek is, amikor távoli hozzáférésel történő programokat telepítettek, amik révén a csalók hozzáférhettek a mobil- vagy netbankunkhoz.
Csaló módszerek – Miként próbálják a csalók átverni az embereket?
Csalók más csatornákon keresztül igyekeznek visszaélni. Telefonon, e-mailes vagy SMS-es csalások mind-mind gyakran előfordulnak. Lássuk a legtöbbet használt csalási technikákat.
Telefonos csalások
Bor Olivér, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) kiberbiztonsági szakértője szerint az adathalászat továbbra is a leggyakoribb módszer közé tartozik.
A csalók pszichológiai manipulációt alkalmazva próbálják sürgetni a helyzetet, például számlafizetési késedelem vagy gyanús tranzakciók miatt. Az újabb technikák közé tartozik a spoofing, amikor a csalók manipulálják a hívószámot, így a hívott személy telefonjaként banki telefonszám jelenik meg. Így a csaló hívása még hihetőbbnek tűnik, ezáltal könnyebben juthatnak hozzá a személyes adatokhoz.
SMS-ben történő csalások
Az SMS alapú csalásoknál a bűnözők azzal próbálnak megtéveszteni, hogy ráveszik az áldozatokat arra, hogy kattintson egy linkre, vagy töltsenek le egy ártalmas alkalmazást. Gyakran használják a banki értesítések vagy csomagküldő szolgáltatók üzeneteik álcájaként az adatokat, és gyors reakciót igyekeznek kiváltani sürgető hangnemben.
Számítógépes támadások
A zsarolóvírusok (ransomware) és az adathalász támadások (phishing) a leggyakoribbak a digitális visszaélések között. A csalók elkezdtek kifinomultabb módszereket alkalmazni, amikor például egy zsarolóvírus támadást az adathalász e-maillel indítanak.
Adathalászat és személyre szabott támadások
Az adathalászatnak számos megjelenési formája van, mint például a tömeges támadások (phishing) vagy a célzott támadások (spear phishing). Míg az előbbi globális, nem célzott támadásokat jelent, addig a spear phishingnél a csalók célzott üzeneteket használnak és kihasználják a közösségi médiában elérhető információkat.
Hogyan tudunk sebezhetetlenek maradni?
Soványítsuk az elfogadó hajlandóságunkat! – Különös tekintettel vagyunk a sürgős üzenetekről, amelyek SMS-ek, e-mailek vagy telefonhívások lehetnek.
Telepítsünk védelmi szoftvert! – A naprakész antivírus segíthet a kártékony linkek vagy fájlok felismerésében.
Adatvédelem a közösségi médiában – Vigyázzunk arra, hogy milyen személyes adatokat osztunk meg nyilvánosan, és távolítsuk el az érzékeny információkat a profilunkról.
A digitális világban az óvatosság a kulcs. A pénzügyi rendszerek fejlődésével párhuzamosan az ügyfél tudatossága és védelme alapvető fontosságú ahhoz, hogy elkerüljük a visszaéléseket.
