Magyarországon közel egymillió ember küzd az energiaszegénység problémájával. Ennek egyik fő oka az elavult épületállomány: a lakóingatlanok több mint fele nem energiahatékony. Az ilyen ingatlanok fűtése, világítása aránytalanul magas költségekkel jár, miközben a lakók jövedelmének jelentős része ezekre a kiadásokra megy el. Ráadásul az energiaszegénység nem csak gazdasági, hanem egészségügyi és társadalmi problémákhoz is vezet, például légzőszervi betegségekhez vagy a komfortérzet drámai csökkenéséhez.
Mi a megoldás?
Az energiaszegénység elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze az épületek korszerűsítése. A megfelelő hőszigetelés, nyílászárócsere, valamint a modern fűtési rendszerek – például hőszivattyúk vagy energiatakarékos kazánok – alkalmazása jelentősen csökkentheti az energiafelhasználást. Az EU-s források és a kibocsátáskereskedelmi rendszer nyújtotta lehetőségek elméletileg biztosítanák a szükséges támogatást, ám ezek jelenleg nem érnek el a leginkább rászorulókhoz.
Társadalmi részvétel és tudatosság
Az energiaszegénység felszámolásához nem csak technológiai, hanem társadalmi változásokra is szükség van. Az önkormányzatok, civil szervezetek és közösségek szerepe kiemelt: helyi programokkal, például közösségi szigetelési akciókkal vagy fűtési támogatásokkal közvetlen segítséget nyújthatnak a rászorulóknak. Emellett a lakosság energiahatékonysági ismereteinek bővítése, például az energiatudatos viselkedés és a helyes tarifák kiválasztásának elősegítése, szintén hozzájárulhat a probléma kezeléséhez.
Célzott támogatások szükségessége
A jelenlegi lakástámogatási rendszerek gyakran nem veszik figyelembe az energiaszegénység sajátosságait, így a források nem a legnagyobb szükséget szenvedő háztartásokhoz jutnak el. A szakértők szerint a támogatások átalakítására lenne szükség: a kiszolgáltatott háztartások számára célzott, rászorultsági alapú megoldásokra, például szociális tűzifa-programokra vagy kedvezményes hitelkonstrukciókra. Csak így érhető el, hogy az energiaszegénységben élők ne maradjanak ki a modernizációs folyamatokból.
Hosszú távú célok
A fenntartható lakhatás megteremtéséhez évente 130 000 lakóingatlan mélyfelújítására lenne szükség Magyarországon. Ez nemcsak az energiaszegénység mérséklésében, hanem az EU-s klímacélok elérésében is kulcsszerepet játszana. Ehhez azonban a jelenleginél jóval nagyobb állami és társadalmi összefogásra van szükség. Az energiaszegénység ugyanis nemcsak az egyéneket, hanem a közösségeket is érinti, és hosszú távon az egész ország gazdasági és környezeti jövőjére is hatással van.
Az indexkép forrása: https://www.origo.hu/gazdasag/2020/01/60-eve-adtak-at-az-elso-panelhazat
