Magyarországon az öröklést a Polgári Törvénykönyv szabályozza, amely két alapvető formát különböztet meg: a törvényes és a végrendeleti öröklést. A törvényes öröklés akkor lép életbe, ha az örökhagyó nem hagyott érvényes végrendeletet. Ellenkező esetben a végrendelet határozza meg a hagyaték sorsát.
Törvényes öröklés
A törvény szerint az öröklési rend az örökhagyó családi viszonyaitól függ. A vagyon elsődlegesen a közvetlen leszármazók között oszlik meg, akik egyenlő arányban örökölnek. Ha valamelyik gyermek kiesik az öröklésből, az ő része az utódaira száll.
A túlélő házastárs különleges jogállással bír: ő holtig tartó haszonélvezeti jogot kap a közös lakásra és annak berendezési tárgyaira. Ezen felül „gyermekrészre” jogosult a hagyaték további részéből. Amennyiben nincsenek leszármazók, a házastárs osztozik a vagyonon az örökhagyó szüleivel vagy más felmenőkkel. Ha sem leszármazók, sem felmenők nincsenek, a teljes hagyaték a házastársra száll.
További örökösök hiányában a hagyaték a távolabbi felmenőkre, például a nagyszülőkre, végül az államra száll. Az állam általában akkor válik örökössé, ha más törvényes örökös nem található, bár az önkormányzatok is szerepet játszhatnak ebben a folyamatban.
Végrendeleti öröklés
A végrendelet elsőbbséget élvez a törvényes örökléssel szemben. Az örökhagyó rendelkezhet úgy, hogy hagyatékát nem a törvényes örökösök között osztja fel, hanem más személyeknek, intézményeknek vagy szervezeteknek juttatja. Ez különösen fontos élettársi kapcsolatban élők esetében, mivel az élettársak törvény szerint nem számítanak automatikus örökösnek.
Tartozások öröklése
Az öröklés során nemcsak a vagyontárgyakat, hanem az adósságokat is megöröklik az örökösök. Az adósságot a hagyaték mértékéig kell rendezni, és ha az örökös úgy dönt, visszautasíthatja az örökséget, amennyiben a tartozások meghaladják a vagyont.
Speciális szabályok
Egyes vagyontárgyak, például az ági vagyon, különleges elbírálás alá esnek. Ezek azok az örökölt vagyontárgyak, amelyek az örökhagyó családján belül maradnak, ha más törvényes örökös nem jogosult rájuk.
Az öröklési szabályok bonyolultak, ezért különösen fontos lehet szakértő jogi tanácsot kérni egyedi esetekben. Az alapelvek megértése segíthet a folyamat átlátásában és a jogi ügyek hatékonyabb intézésében.
