Vasárnap, február 23-án Németország választói az urnákhoz járulnak, hogy meghatározzák az ország, és bizonyos értelemben az egész Európai Unió jövőjét. Ez a rendkívüli, előrehozott szövetségi választás nem csupán a német politikai palettát rajzolhatja át, hanem alapjaiban befolyásolhatja Európa gazdasági és biztonságpolitikai irányát is. De vajon ki nyeri el a kancellári széket, és milyen meglepetések várhatók a szavazás végén?
A választást Olaf Scholz jelenlegi kancellár koalíciójának tavaly novemberi összeomlása tette szükségessé, miután a szociáldemokraták (SPD), a zöldek és a szabaddemokraták (FDP) nem tudtak megegyezni a 2025-ös költségvetésről. Azóta a kampány heves vitákkal tarkított, központi témái pedig a gazdaság, a bevándorlás és Ukrajna támogatása lettek. A legfrissebb felmérések szerint a konzervatív CDU/CSU szövetség, Friedrich Merz vezetésével, toronymagasan, körülbelül 30-32%-kal vezet, ám a győzelem még nem garantálja a kormányalakítást.
Merz, a 69 éves veterán politikus, keményvonalas bevándorlásellenes álláspontjával és gazdasági deregulációs ígéreteivel próbálja megszólítani a választókat. Németország gazdasági pangása – ami 2019 óta tart, és 2023 óta negatív tartományba csúszott – sokak szemében Scholzék kudarcát jelzi. „Németországnak újra versenyképesnek kell lennie” – hangoztatta Merz egy berlini kampányeseményen, ahol az autóipar megmentését és az adócsökkentést is megígérte.
Azonban a figyelem középpontjában nem csak a konzervatívok állnak. A szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt történelmi eredményre készül: a felmérések szerint 20-21%-os támogatottsággal a második helyet szerezheti meg. Az AfD sikere részben a bevándorlásellenes retorikának köszönhető, amelyet a kampány során történt, menedékkérők által elkövetett halálos támadások is felerősítettek. Bár a mainstream pártok kategorikusan elutasítják az AfD-vel való együttműködést, a párt erősödése komoly fejfájást okozhat a koalíciós tárgyalások során.
De mi a helyzet a többiekkel? Scholz és az SPD népszerűsége mélyponton van, alig éri el a 15%-ot, míg a zöldek Robert Habeck vezetésével a klímapolitikára és a szociális reformokra fókuszálnak, ám ők is 10-12% körül mozognak. A liberális FDP pedig az 5%-os parlamenti küszöb átlépéséért küzd. A kaotikus erőviszonyok miatt elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a választás utáni koalíciós tárgyalások akár hónapokig elhúzódhatnak.
Az európai és nemzetközi kitekintés sem elhanyagolható. Németország jelenleg Ukrajna második legnagyobb fegyverszállítója az Egyesült Államok után, ám a Trump-adminisztráció kiszámíthatatlan politikája és az USA esetleges visszavonulása a NATO-ból új kihívások elé állíthatja Berlint. Merz már jelezte, hogy Németország jövője a Nyugathoz kötött, de „nem biztos, hogy ez a Nyugat magában foglalja Amerikát is” – utalva a transzatlanti kapcsolatok bizonytalanságára.
A választás tétje tehát óriási: vajon Merz visszaállíthatja Németország gazdasági erejét, vagy az AfD előretörése politikai patthelyzetet szül? Az biztos, hogy a vasárnapi voksolás nem csak Németország, hanem az egész kontinens sorsát befolyásolhatja. A szavazóhelyiségek reggel 8-tól este 6-ig tartanak nyitva, az eredmények pedig már az éjszaka folyamán elkezdhetnek szivárogni. Egy dolog garantált: izgalmas napok elé nézünk!
