A kormány nyugdíjreformmal kapcsolatos döntése
A legutóbbi hírek szerint a kormány, noha korábban a nyugdíjrendszer reformjának végrehajtását ígérte az Európai Bizottságnak a helyreállítási alapok megkötésének feltételeként, végül úgy tűnik, hogy nem hajt végre jelentős változtatásokat.
A Pénzügyminisztérium legújabb jelentése alapján ugyan a kormány megőrzi a nyugdíjak értékállóságát és a 13. havi nyugdíj kifizetését, de új reformok bevezetését nem tervezi.
Az Európai Bizottság ajánlásai és a helyreállítási alap
Az Európai Bizottság által létrehozott helyreállítási alap azért jött létre, hogy a járvány gazdasági kárainak helyreállításában segítse a tagállamokat. Cserébe azonban a tagállamok bizonyos reformokat terveztek bevezetni.
Magyarországon a „demográfia és köznevelés” volt az egyik fő prioritási terület, amely célja többek között a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítása volt.
OECD javaslatok a fenntarthatóságról
Az OECD által készített jelentés, amely a világ 38 országának gazdasági és szociális folyamatait vizsgálja, 2023 végére lett elkészítve, és javaslatokat tartalmazott a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságára.
Ennek következményeként következett volna a kormány munkacsoportjának és gazdasági partnereinek közötti vita, amely azonban nem realizálódott.
A reformok hiánya
A kormány döntése értelmében nem lesz változás a nyugdíjrendszerben, annak ellenére, hogy az OECD több fontos javaslatot is bemutatott. Ilyenek például a 65 év alatti nyugdíjazás lehetővé tétele, de éves 6%-os nyugdíjcsökkentéssel.
A Pénzügyminisztérium azt közölte, a kormány nem ért egyet ezekkel a javaslatokkal, és nem támogatja azokat.
Páratlan helyzet Európában
Simonovits András közgazdász rámutatott a magyar nyugdíjrendszer egyedi jellemzőire. Megemlítette, hogy rendkívüli az EU-ban, hogy a 65 év alatti nyugdíjazás csak nagyon korlátozott körülmények között lehetséges, ami az előrehozott nyugdíjezás formájában más országokban elérhető.
Az OECD is kritizálta a magyar gyakorlatot, és a 13. havi nyugdíj felső határának bevezetését és a Nők40 program megszüntetését javasolta.
Az OECD jelentésében sürgette, hogy a nyugdíjminimum 2008 óta változatlan, és az egyik legalacsonyabb szintet jelenti a szervezet országaiban. Több százezer nyugdíjas kap rendkívül alacsony ellátást, miközben az átlagnyugdíj csupán 230.000 forint.
Az elmaradt reformok következményei
Simonovits András szerint, ha komoly reformok nem történnek, a magyar nyugdíjrendszer egyre nagyobb nyomás alá kerülhet. Bár a reformok bevezetése népszerűségi kockázatot jelenthetne a kormány számára, a jelenlegi feszültségek hosszú távon elkerülhetetlen megszorításokhoz vezethetnek.
Ez olyan radikális intézkedésekre is szükségessé teheti az utat, mint a 13. havi nyugdíj eltörlése.
Bár a kormány ragaszkodik ahhoz az ígéretéhez, hogy nem nyúl a nyugdíjakhoz, a szakértők szerint ez csak idő kérdése, mivel a jelenlegi rendszer fenntarthatósága egyre nagyobb kihívást jelent a gazdasági realitások fényében.
