Kristálycukor árrobbanás: A szemed is kiugrik majd!

A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program vizsgálata drámai eredményeket hozott

Az Integritás Hatóság befejezte a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) vizsgálatát, és bejelentette, hogy feljelentést tesz egyéb bűncselekmények között költségvetési csalás, pénzmosás, hanyag kezelés és versenyt korlátozó megállapodás miatt.

A vizsgálat alapján két uniós támogatású projekt kapcsán összesen 10,2 milliárd forintnyi túlárazást találtak, ami szignifikánsan érinti a rászoruló személyeket.

Vizsgálati eredmények: 10,2 milliárd forintnyi túlárazás

Az Integritás Hatóság hétfői közleménye szerint a RSZTOP keretében realizált projektek közül az egyiknél a Halker Kft.vezette konzorcium 70 százalékkal, vagyis bruttó 7,6 milliárd forinttal túlárazta a költségeket.

A másik érintett projekt, melyet a Káta-Mill Plusz Kft. irányított, 2,6 milliárd forintos túlárazással, ami 37 százalékot jelent, valósult meg.

Az Integritás Hatóság szerint ezek a cégek felelősek azért, hogy a rászorulóknak 38%-kal, vagyis 1,4 millió csomaggal kevesebb élelmiszert juttattak el, mint amennyi rendelkezésre állt volna. A felelőtlen gazdálkodás következtében a tervezett 3,7 millió csomag helyett csupán 2,3 millió csomag került kiosztásra.

A kristálycukor ára ötszörösére nőtt

A túlárazás kiterjedtségét jól illusztrálja, hogy az élelmiszercsomagokban található 1 kilogrammos kristálycukrot az intézmény a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által mért bruttó fogyasztói áraknál közel ötször magasabb áron vásárolta meg. Míg a cukor átlagos bruttó fogyasztói ára 2017-ben még csupán 266 forint volt, a beszerzési ár ennél jóval magasabb, 960 forintos összegre rúgott.

Az árak azóta további emelkedést mutatnak, a kilogrammonkénti kristálycukor ára 2022-re már 1036 forintra nőtt, miközben az átlagos bruttó ár mindössze 262 forint volt.

Az Integritás Hatóság határozott fellépése

Bíró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke elmondta, hogy a testület rendelkezik a megfelelő jogkörökkel az ilyen visszaélések feltárásához és az eljárások lefolytatásához.

„Az egész társadalom felháborodását megértő módon váltja ki az a tény, hogy a legsebezhetőbbeket kihasználó emberekkel szemben fellépő intézmények a legkiszolgáltatottabbakon nyerészkednek” – mondta.

A vizsgált eset rámutat, hogy a hatalommal való visszaélés és a korrupció elsősorban a rászorulókat sújtják. Az ügy ismét arra figyelmeztet, hogy a legvédtelenebb társadalmi csoportokat, mint az időseket és a szegényeket, a legjobban a visszaélések érintik.

Mit hoz a jövő?

Bár a feljelentés megtörtént, a kérdés továbbra is nyitott: vajon a felelősök valóban felelősségre vonhatók lesznek-e, és visszaszerezhetők-e az ellopott források.

A hatóság elnöke hangsúlyozta, hogy bár az Integritás Hatóság célja a felelősök felelősségre vonása és a pénz visszaszerzése, sajnos az ilyen típusú ügyek gyakran hosszan tartanak, és az elkövetők sokszor büntetlenül megússzák a következményeket.

Ez a súlyos csalásfelhívja a figyelmet arra, hogy a társadalom joggal várja el, hogy a hatóságok a jövőben hatékonyabb előírásokat hozzanak létre a hasonló visszaélések ellen és biztosítsák, hogy a rászorulók további kizsákmányolás ezt követően már ne lehessen megvalósítható.