A Transparency International legfrissebb korrupcióérzékelési jelentése szerint Magyarország sorozatban harmadik éve az Európai Unió legkorruptabb országának számít.
A 2024-es felmérés alapján hazánk tovább csúszott lefelé a ranglétrán, 41 pontot elérve a 100-as skálán, amelyen a 100-as érték a teljes átláthatóságot, a 0 pedig a totális korrupciót jelzi.
Hogyan jutottunk idáig?
A magyar korrupciós helyzet romlása már 2008-ban megkezdődött, de az igazán meredek lejtmenet 2015-ben gyorsult fel. Az évek során négy fő szakaszban alakult ki a jelenlegi helyzet:
- Állami intézmények átalakítása (2010-2014)
A Fidesz kormányzása alatt a pénzügyi döntéshozó szervek és az állami ellenőrzési mechanizmusok lojalista emberekkel lettek feltöltve, miközben a közbeszerzési szabályok átláthatósága csökkent.
- EU-s pénzek és a korrupció felerősödése (2014-2018)
Az új uniós költségvetési ciklusban hatalmas összegek áramlottak be az országba, amelyek nagymértékű visszaélésekre adtak lehetőséget. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szerint ebben az időszakban Magyarországon volt a legmagasabb az elcsalt uniós pénzek aránya.
- Magánosítás és vagyonfelhalmozás (2015 után)
Az állami vagyon magánkézbe játszása felgyorsult, és a NER-hez közel álló üzletemberek óriási vagyont halmoztak fel.
- A vagyoni rendszer bebetonozása (2020-tól napjainkig)
A kormány a korrupciós hálózat hosszú távú fenntarthatóságára törekszik. Az állami vagyon egy jelentős részét magántőkealapok mögé rejtik, miközben a NER-hez köthető cégek olyan méretűvé váltak, hogy még egy tiszta versenyben is jelentős előnyben indulnak.
Hogyan áll Magyarország az EU-n belül?
A legfrissebb adatok szerint Magyarország továbbra is a legkorruptabb EU-tagállam, megelőzve Bulgáriát és Romániát. Míg korábban a visegrádi országok közötti versenyben próbáltunk előrelépni, mostanra már inkább a Nyugat-Balkán államaihoz vagyunk mérhetőek. Eközben a balti országok – különösen Észtország – a térség legátláthatóbb országai közé emelkedtek.
A Transparency International jelentése arra figyelmeztet, hogy ha nem történnek jelentős reformok, Magyarország korrupciós mutatói tovább romolhatnak, és az ország még jobban elszigetelődhet az EU-n belül. A korrupció elmélyülése nemcsak az ország nemzetközi megítélésére, hanem a gazdasági növekedésre és az uniós források lehívására is negatív hatással lehet.
Mit hoz a jövő?
A következő évek döntő fontosságúak lesznek Magyarország korrupciós helyzetének alakulásában. Amennyiben a kormányzat nem hajt végre jelentős változtatásokat az átláthatóság növelése érdekében, úgy a korrupció továbbra is súlyos problémát jelent majd az ország gazdasági és politikai életében.
