Ha Ön is figyelemmel követi a gazdasági híreket, biztosan észrevette, hogy egyre több német vállalat helyezi át gyártását Közép- és Kelet-Európába. Talán Ön is dolgozott német cégnél, vagy ismer olyanokat, akiket érintett egy ilyen változás. De vajon mi áll ennek hátterében? Miért hagyják el a német gyártók az országot, és miért épp Kelet-Európát választják új termelési központként? Íme öt meglepő ok, amelyekre talán nem is gondolt volna!
1. Brutális energiaárak Németországban
Az elmúlt években az energiaárak Németországban az egekbe szöktek, főként az orosz gázimport visszaesése és a megújuló energiaforrásokra való átállás miatt. Az ipari vállalatok számára az áram és a földgáz árának emelkedése jelentős költségnövekedést jelent, amit sok cég már nem tud kigazdálkodni.
Ezzel szemben Közép- és Kelet-Európa több országában, például Magyarországon vagy Lengyelországban, az energiaárak még mindig kedvezőbbek, és az állami támogatások is segítik a gyárak fenntartását. Nem csoda, hogy a német cégek inkább itt folytatják a termelést, ahol kevesebb a rezsiköltség.
2. Túlzott adók és szabályozások
Németországban az adók és járulékok az egyik legmagasabbak Európában. Egy vállalatnak nemcsak a magas társasági adót kell fizetnie, hanem számos egyéb környezetvédelmi és munkajogi szabályozásnak is meg kell felelnie.
Kelet-Európában azonban sokkal kedvezőbb az adókörnyezet. Például Magyarországon a társasági adó mindössze 9%, ami Európában a legalacsonyabb. Emellett a bürokrácia is kevésbé nyomasztó, így a vállalatok gyorsabban és könnyebben tudnak működni.
3. Munkaerőhiány és magas bérek
A német ipar egyik legnagyobb problémája a munkaerőhiány. Az elmúlt években a fiatalok egyre kevésbé választják a gyári munkát, inkább a szolgáltatási szektorban vagy irodai munkákban helyezkednek el. Ráadásul a munkabérek is folyamatosan emelkednek, így a cégeknek egyre nehezebb versenyképes árakat kínálniuk.
Ezzel szemben Közép- és Kelet-Európában még mindig találni jól képzett, szorgalmas munkaerőt, és a bérek is alacsonyabbak, mint Németországban. Ezért a német vállalatok szívesen telepítik gyáraikat ezekbe az országokba, ahol olcsóbban találhatnak dolgozókat.
4. Rugalmasság és gyorsaság
Németországban egy új gyár építése vagy egy meglévő bővítése hosszú évekbe telhet a szigorú engedélyeztetési eljárások miatt. Az ipari területek drágák, és a környezetvédelmi előírások miatt nehéz megfelelő helyet találni egy új üzem számára.
Ezzel szemben Közép- és Kelet-Európában a kormányok gyakran támogatják a külföldi befektetőket, gyors engedélyeztetési folyamatokkal és adókedvezményekkel ösztönzik őket. Így egy német cég sokkal gyorsabban és olcsóbban indíthat új gyárat például Csehországban vagy Romániában, mint otthon.
5. Geopolitikai bizonytalanság és zöld átállás
Az elmúlt évek politikai változásai és a zöld átállás egyre nagyobb kihívások elé állítják a német ipart. Az ukrajnai háború hatására az ellátási láncok akadoznak, az alapanyagok drágulnak, és a szankciók miatt sok vállalatnak új beszerzési forrásokat kell keresnie.
Eközben Németország célja, hogy minél előbb karbonsemlegessé váljon, ami rengeteg ipari szereplőt hátráltat. A szigorú környezetvédelmi előírások és az ipari kibocsátások visszaszorítása miatt sok cég úgy dönt, hogy inkább olyan országokba költözik, ahol ezek a szabályozások kevésbé szigorúak.
Mi várható a jövőben?
Ha Ön is német cégnél dolgozik, vagy kapcsolatban áll ilyen vállalatokkal, akkor valószínűleg már érzékelte ezt az átalakulást. A következő években várhatóan még több német gyár költözik Kelet-Európába, ami bizonyos országokban munkahelyteremtést jelent, másutt viszont komoly gazdasági változásokat hoz.
A kérdés csak az, hogy vajon ez hosszú távon jót tesz-e Németországnak, vagy épp a német ipar hanyatlását vetíti előre? Egy biztos: az átalakulás már elkezdődött, és a folyamatot semmi sem állíthatja meg.
