“Micimackó ránézett Malackára, Malacka pedig ránézett Micimackóra, és mindketten leültek Füles két oldalán, ágakból tákolt bunkerében. Füles meglepődve nézett rájuk: “Mit csináltok?”
“Itt ülünk veled” – mondta Micimackó – “mert a barátaid vagyunk. És az igazi barátokat nem érdekli, ha valaki szomorú, vagy egyedül érzi magát, vagy ha egyáltalán nem is jó buli vele lenni. Az igazi barátok akkor is ott vannak neked. Szóval mi is itt vagyunk.”
“Óh” – mondta Füles – “Óh”. És ott ültek hárman csendben, és miközben Micimackó és Malacka egyáltalán meg sem szólaltak, Füles valahogy, szinte észrevétlenül, elkezdte magát egy icike-picikét jobban érezni. Mert Micimackó és Malacka ott voltak. Se több, se kevesebb nem történt.”
A.A. Milne
