Az Országgyűlés eredetileg december 2-án zárta volna az őszi ülésszakot, azonban a felhalmozódott törvényjavaslatok miatt rendkívüli ülésnapokra volt szükség. A keddi ülésnap különösen mozgalmasra sikerült: 27 javaslatról szavaztak a képviselők, köztük az Alaptörvény módosításáról, a választási törvény átalakításáról, valamint számos más, a társadalmat és a mindennapi életet érintő jogszabályról.
Az ülésszak meghosszabbításának oka
A törvényhozás időszakának kitolódása a felhalmozódott törvényjavaslatokkal magyarázható. Az év végére számos, a kormányzat és a parlament számára prioritást élvező kérdés került napirendre. Ezek között találhatóak olyan módosítások, amelyek az igazságszolgáltatás, a választási rendszer és a társadalmi szabályok működésére egyaránt hatással vannak. A gyors döntéshozatali tempót a közelgő ünnepi időszak és a társadalmi igények kielégítésének szükségessége indokolta.
Alaptörvény és választási törvény módosítása
A tizennegyedik Alaptörvény-módosítás jelentős változást hoz a legfőbb ügyész megválasztásának rendszerében: immár nemcsak az ügyészi kar tagjai közül lehet majd legfőbb ügyészt választani. Emellett a bíróvá válás alsó korhatárát 35 évre emelték, azzal az indokkal, hogy ez a bírói szakértelem és a közbizalom erősítését szolgálja.
A választási törvény módosítása is komoly átrajzolásokat eredményezett. Budapesten a választókerületek számát 18-ról 16-ra csökkentették, ami különösen az ellenzéket érintheti érzékenyen. Ezzel szemben Pest vármegyében növelték a választókerületek számát, míg Fejér és Csongrád-Csanád vármegyék beosztását szintén módosították. Az új szabályok emellett lehetőséget biztosítanak a szavazatok újraszámolására, ha a különbség minimális, és egyszerűsítik a szavazáshoz szükséges igazolványok bemutatását is.
Társadalmi és digitális változások
Januártól komoly szankciók várnak azokra, akik agresszív online kommenteket tesznek közzé: akár egy év börtönbüntetést is kaphatnak. A minősített emberölés esetében eltörlik az elévülést fiatalkorú elkövetőknél is, reflektálva a Till Tamás-ügy kapcsán kialakult közfelháborodásra.
A digitális fejlődést célozza a Digitális Állampolgár program, amely februártól kiváltja a legfontosabb okmányokat egy okostelefonos alkalmazás segítségével. Ezzel párhuzamosan a közoktatásban bevezetik a digitális bizonyítványt, amely felváltja a papíralapú dokumentumokat.
Oktatási támogatás és kutatási reform
A gyermeket vállaló, házas egyetemisták számára állami ösztöndíjat biztosítanak 30 éves korukig, míg a doktorandusz szülők számára hosszabb határidőt adnak értekezésük leadására. A törvénymódosítás egyúttal szigorítja a külföldi egyetemek hazai működésének feltételeit, ezzel eltörölve a korábban vitatott lex CEU-t.
A kutatási területen is jelentős változás kezdődik: a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átveszi a Magyar Tudományos Akadémia ingatlanvagyonát, ezzel új szakaszába lép a kutatási infrastruktúra átalakítása.
forrás: https://telex.hu/belfold/2024/12/17/parlament-orszaggyules-torveny-szavazas-alaptorveny-legfobb-ugyesz-internetes-agresszio
