Minden napról napra: Belek és a székletürítés
A belek normál esetben naponta hoznak létre székletet. Nem szükséges folyamatosan megfigyelni a széklet megjelenését, de némi alapismeretek segíthetnek felismerni, ha eljött az idő, hogy szakemberhez forduljunk.
Amikor minden rendben van
Vajon milyen is a normális széklet? Tömege megváltozhat, 100-250, vagy akár 500 g is lehet. A vegetáriánusok, akik sok növényi rostot fogyasztanak, több székletet termelnek. Állagra jól formált, henger alakú és homogén massza. A fehérjedús táplálék keményít, a szénhidrátok lágyítanak, a széklet formája és állaga lényegében a víztartalomtól függ, amely 65-75%. A többi 25%-ot képezik a táplálék emészthetetlen összetevői, a nyálkahártyából lelökődött sejtek, a színét meghatározó epefesték, emésztőnedv- és mirigyváladék-maradékok, 12-18% zsírsavak, szervetlen anyagok, valamint a bélbaktériumok, mintegy 9%-ban.
A jól ismert szakértő – legyen az tapasztalt orvos vagy érdeklődő laikus – a széklet színe, állaga, formája, szaga, mennyisége és látható összetevői alapján megtudhat sok mindent arról, hogy mely táplálék után, milyen egészségi állapot mellett alakult ki. Ezért érdemes a széklet jellemzőit részletesen megvizsgálni.
Tömeg, mennyiség
A napi székletürítés mennyisége természetesen csökken éhezéskor, böjtöléskor, tisztítókúra idején, vagy híg ételek fogyasztásakor is, hiszen ilyenkor az elfogyasztott ételek nagy része csupán víz. Normál étkezés mellett a kis mennyiségű napi ürítés székrekedésre utal.
A mennyiség hasmenéskor a relatíve nagy víztartalom miatt növelhető. Bizonyos, főleg savas élelmiszerek gyorsítják a bélműködést, okozva nagyobb mennyiségű, hasmenéses jellegű székletemelést. Vannak, akik különösen érzékenyek egyes ételekre, a kávé és a káposztafélék nagy mennyiségű híg székletet okozhatnak. Az extra nagy mennyiség betegség jele is lehet. Mukoviszcidózisban, lisztérzékenységnél és zsír-emésztési zavarok esetén tipikusnak tekinthető.
Állag, forma
Túl laza, lágy, esetleg vízes lehet a széklet normál állaga. A hasmenésben lágy, vékony henger alakú, esetleg folyós széklet víztartalma 90% feletti. A híg vizes széklet komoly betegség tünete lehet. Ha a székletben vérnyomok vannak, ez fekélyes bélgyulladás, vérhas és egyéb betegség jele lehet. A lágy székletet a megnövekedett zsírtartalom is okozhat. Ebben az esetben a széklet nem csak puhább a normálisnál, hanem krémesen csillogó.
A híg széklet nyákos is lehet, ami fertőzés, bélgyulladás jele lehet. A normális lágyságú, de vékony henger alakú széklet az emésztőcsatorna és a végbélnyílás átmérőjét befolyásoló rendellenességre, elzáródásra utalhat. A kemény, bogyós széklet általában vízhiányos, ez a székrekedéses ember jellemző végterméke.
A normális széklet homogén, de néha könnyen észrevehetők benne sárgás, fehéres darabok, például nehezen emészthető száraz bab, lencse vagy kukoricahéj. Az emészthetetlen ételmaradékok gyakrabban találhatók olyanoknál, akik felemésztik az ételt, vagy nyers növényi rostokat fogyasztanak. Ha a székletben rendszeresen találnak különböző nem emésztett maradékokat, emésztési zavarok, enzimhiány lehet az oka.
A paraziták is jól láthatók a székletben. A cérnagiliszta 0,5-1 cm hosszú, fehéres színű, a felületen jól látható, ahogy mozog. Az orsóféreg 15-30 cm hosszú, hasonlít a földigilisztára. A galandféreg jelenlétére inkább csak leszakadt szelvényeinek nyomai utalnak.
Külön szó esik a zsírszékletről, mert ez sok – egyébként csak alapos vizsgálattal beazonosítható – emésztőrendszeri rendellenesség első jele. Különösen zsíros diéta esetén is előfordul. Ebben az esetben a széklet zsírtartalma nem szívódik fel, és jóval nagyobb, mint a napi 7 gramm. A széklet e szempontból híg, feltűnően fényes, ragadós, kenőcsös.
A széklet belseje habos, híg és világos, ha a szénhidrát-emésztés problémája miatt túl sok keményítő van benne, általában a hasnyálmirigy-problémára utal. A keményítőt emésztő bélbaktériumok miatt e széklet szaga erősebb a megszokottnál, és híg.
Szín
Aki gyakran csavarja fel a pelenkát egy kisgyereknek, tudja, hogy a széklet – attól függően, hogy mi az aznapi menü – nagyon különbözőek lehet. Az anyatejes baba széklete világossárga, világosabb, mint a tápszeres csecsemőé, a spenóttól zöldes, a húsos ételtől besötétül. Bár nem szentelünk neki annyi figyelmet, a felnőtteknél sem ezek a szabályok ugyanúgy érvényesek.
Ésszerű, vegyes étrend esetén a széklet jellegzetesen barna, a vörösbor, a véres hurka, a sötét gyümölcsök, például a cseresznye és a fekete szeder besötétítik. Általában minél több húsunk van, annál sötétebb lesz a széklet. A széklet lágyításával, hígulásával a színe is világosodik. A hasmenéses széklet sárgás.
A széklet nagyon sötét, majdnem fekete, ha vér van benne, és ez a szurokszéklet, amelyről külön leírás következik. Ilyenkor a székletbe került vér már megemésztődik, mire kilép, ez adja a fekete színét. A széklet sötétszürke fekete, ha az ember aktív szenet vesz be, de más gyógyszerek is befolyásolhatják a színt. A hasmenésre adott bizmut-szalicilát is feketére festi.
Ha azonban nem ismert valamilyen ártalmatlan tényező, ami a széklet fekete színét okozhatja, és nem csak átmeneti jelenségről van szó, akkor laboratóriumi vizsgálattal kell tisztázni az eredetét. A vér a székletben mindig betegség jele. A széklet színe a frissen hozzáadott vér miatt piros lehet, ebben az esetben a vérzés a vastagbél alsó részén vagy a végbélben van, esetleg aranyérből származik. Bizonyos ételek, mint például a cékla, a székletnek pirosas színt adhatnak. A zöldes széklet leginkább a zöldségek, a klorofillban gazdag élelmiszerek fogyasztása után jellemző. A zöldes és sárgás árnyalatot antibiotikum-kezelés is okozhat.
A széklet lehet fakó, agyagszínű vagy sárgás-szürke, akár színtelen is lehet. Az epeút-elzáródás figyelmeztethet erre, mert ebben az esetben nem kerül epefesték a székletbe. Általában a széklet állaga is lágyabb a normálnál. Ilyen a korábban említett zsíros széklet is. Fehéres, sárgás-szürkét okozhat az ürített genny is, ami szintén kóros szín. Például bélgyulladás lehet a következménye.
Szag
A széklet szaga senkinek sem tűnik kellemesnek, a fehérjék bomlása okozza. A „szagértők” mégis úgy tartják, hogy a kellemetlenség növelhető. Az emésztési problémák intenzívebbé teszik a szúrós szagot, amit az illó zsírsavak okoznak. A vérzés által okozott szurokszéklet szaga is erősebb a megszokottnál. Jellegzetes savanykás szag érezhető, ha a szénhidrátok emésztése körül vannak problémák. A szagok leírása még hasonlatok segítségével is nehéz, de azt meg kell jegyezni, hogy az elfogyasztott erős illatú ételek is visszahatnak a szagérzékre.
Ez az áttekintés természetesen nem elegendő ahhoz, hogy bárki pontosan megállapítsa, a széklet kóros-e, és milyen betegségre utalhat. Némi odafigyeléssel azonban hasznos információkat lehet gyűjteni a napi emésztést illetően, és arról, hogy mely ételek jót tesznek nekünk, melyeket kell mértékkel fogyasztanunk. Ha a széklet minősége gyakran vagy rendszeresen eltér a normálistól, laboratóriumi székletvizsgálat és belgyógyászati kivizsgálás javasolt.
