A szabadság komplex fogalom, mely több területet érint, az alapvető jogoktól az életkorhoz és gyermekszámhoz igazodó kiegészítő szabadságokig.
Ebben az átfogó cikkben a szabadság különböző vetületeit elemezzük, kitérünk a jogosultságokra, kiszámításokra, valamint a szabadságok kiadásának és nyilvántartásának praktikus szempontjaira.
Az Alapszabadság és a Kiegészítő Szabadság
A szabadságokat két nagy csoportba sorolhatjuk: alapszabadság és kiegészítő szabadságok. Az alapszabadság minden munkavállaló részére jár, évente 20 munkanap terjedelemben. A kiegészítő szabadságok az életkorra és a gyermekszámra lettnek megállapítva. Lentebb található egy szabadságkalkulátor a 2024-es évre vonatkozóan, életkorra és gyermekszámra bontva:
25 éves kortól: +1 munkanap
28 éves kortól: +2 munkanap
31 éves kortól: +3 munkanap
33 éves kortól: +4 munkanap
35 éves kortól: +5 munkanap
37 éves kortól: +6 munkanap
39 éves kortól: +7 munkanap
41 éves kortól: +8 munkanap
43 éves kortól: +9 munkanap
45 éves kortól: +10 munkanap
A gyermekszámhoz igazodóan pedig:
1 gyermek: +2 munkanap
2 gyermek: +4 munkanap
Több mint 2 gyermek: +7 munkanap
Ezek a napok hozzáadódnak az életkor alapján járó szabadságokhoz, így kapjuk meg az éves összesített szabadságnapok számát.
A Szabadságok Kiadásának és Nyilvántartásának Módja 2024-ben
A szabadságok kiadása a munkáltató jogi kötelezettsége, és minden esetben konzultációt kell folytatnia a munkavállalóval. A szabadságokat legalább 14 egymást követő naptári napra kell előre tervezni, de ezt a határidőt a felek közösen módosíthatják. Az új Munka Törvénykönyve értelmében a munkavállaló jogosult hét munkanap szabadságra az első három hónapban.
A szabadságok kiadásának időpontját legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt kell közölni, és ugyanezt a határidőt a munkavállalónak is be kell tartania a rendelkezésére álló hét munkanap szabadság kiadásával kapcsolatban.
A szabadság megváltása csak a munkaviszony megszűnése esetén lehetséges, ha a munkáltató nem adja ki az arányos szabadságot, azt pénzben kell kompenzálni. Az új Mt. szerint a munkáltató nem követelhet vissza különbözetet, ha a munkavállalónak több szabadságot adtak ki, mint az arányosan kiszámolt mennyiség.
Szabadság Az Első Három Munkahavi Időszakban
A Munka Törvénykönyve értelmében a munkaviszony első három hónapjában a munkavállaló jogosult hét munkanap szabadságra. Ebben az időszakban a munkavállaló a szabadságát legfeljebb két részletben veheti ki.
Szabadságok Kiadása a Munkavállaló Igényeihez Igazodva
A munkavállaló igényeit is figyelembe kell venni a szabadságok kiadása során. Ez lehetőséget nyújt a rugalmasabb időbeosztásra, különösen azok számára, akik nem szabályos munkarendben dolgoznak.
Szabadságok Kiadásának Módosítása Különleges Gazdasági Érdekek Miatt
A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő okból módosíthatja a szabadság kiadásának időpontját, illetve megszakíthatja a munkavállaló már megkezdett szabadságát. Ilyen esetekben a munkavállaló által felmerült kár és költségeket a munkáltató köteles megtéríteni.
A szabadság kérdésköre bonyolult és többszólamú. A jogosultságok, kalkulátorok és a gyakorlati alkalmazások számos tényezőtől függnek, többek között az életkortól, a gyermekszámtól, valamint a munkaviszony időtartamától. Fontos, hogy mind munkavállalónak, mind munkáltatónak ismernie kell ezeket a szabályokat és jogokat, hogy harmonikusabban tudjanak együttműködni és elérni a munka és magánélet közötti egyensúlyt.
