Új fejlemények a nyugdíjasok és a korhatár előtti ellátásban részesülők számára – Elképesztő változásokat hoz a jövő

A korhatár előtti ellátás magyarázata és fontos tudnivalók

A korhatár előtti ellátás fogalma és annak kapcsolódó kérdései gyakran vetnek fel kételyeket azokban, akik közelednek a nyugdíjkorhatárhoz. Ez elsősorban a munkavégzés és az ellátás mértékének kérdéseihez kapcsolódik. Az adó.hu szakértői által tisztázott lényeges tudnivalók segítenek megérteni a helyzetet.

Korhatár előtti ellátás és öregségi nyugdíj: Mi tekinthető a fő különbségeknek?

Habár a korhatár előtti ellátás sok szempontból hasonló az öregségi nyugdíjhoz, jelentős eltérések is felfedezhetők kettejük között. A korhatár előtti ellátás nem számít nyugellátásnak, és a szabályozása is különböző.

2012 előtt lehetőség volt előrehozott öregségi nyugdíjat igényelni különböző jogcímeken, de ezeket 2012-től korhatár előtti ellátássá alakították, melyet az érintett személyek a nyugdíjkorhatárukig élvezhetnek.

Munkavégzés korhatár előtti időszakban és azután

A korhatár előtti ellátáshoz jogosult személyek bizonyos jövedelemhatárig végezhetnek keresőtevékenységet. Ez a jövedelemkorlát 2024-ben a minimálbér tizennyolcszorosát jelenti, ami 4.802.400 forintot tesz ki.

Amennyiben az ellátáshoz jogosult túllépi ezt az összeget, az ellátás folyósítása szünetel az év végéig.

Az öregségi nyugdíjkorhatár elérése után ez a kereseti korlát már nem vonatkozik, tehát a nyugdíj mellett korlátozás nélkül lehet munkát vállalni.

Szolgálati ideje és az újramérlegelés lehetősége

Fontos, hogy mivel a korhatár előtti ellátás nem minősül nyugdíjnak, így az ebben részesülő személyek továbbra is gyűjthetnek szolgálati időt munkavégzésük során. Ez eltérő az öregségi nyugdíjasoktól, akiknél a nyugdíj melletti munkavégzés nem jár az eddigi szolgálati idő növekedésével.

Ha a korhatár előtti ellátás folyósítása alatt a munkavállaló legalább 365 nap szolgálati időt szerez, akkor a nyugdíjkorhatár betöltését követően beadhatja a nyugdíjának újraértékelésére vonatkozó kérelmet.

Ez a lehetőség a 2011. évi CLXVII. törvény értelmében él, és időkorlát nélkül igényelhető, amennyiben az újra számolt összeg kedvezőbb nyugdíjat eredményez.

2024-ben az 1959-ben születettek érik el a 65 éves nyugdíjkorhatárt, amit a korhatár előtti ellátásban részesülőkre vonatkozó fontos változások követnek.

A munkavégzés lehetősége és a nyugdíj összegének alakulása szempontjából is fontos a jogszabályi keretek és lehetőségek megismerése.

A szolgálati idő növelése és a nyugdíj újraértékelése mind lehetőséget biztosítanak arra, hogy a jogosult személyek a lehető legkedvezőbb nyugdíjat kapják meg.