A gáztűzhelyek betiltása: élénk viták indultak Európa-szerte
Tovább gyűrűzik a vita a gáztűzhelyek betiltásának kérdését illetően Európa-szerte és több országban is. Miközben a kezdeményezés fő hajtóereje az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a szén-dioxid kibocsátás csökkentése, az ellenvélemények száma is növekszik.
A CLASP energiahatékonysági szervezet, az Európai Közegészségügyi Szövetség (EPHA) és a Holland Alkalmazott Tudományos Kutatási Szervezet (TNO) által közösen készített tanulmány szerint a gáztűzhelyek jelentős mértékben járulnak hozzá a beltéri levegőszennyezéshez. Megállapították, hogy a gázfőzés növeli a gyermekkori asztma kialakulásának kockázatát, mivel a gáztűzhelyek túllépik a levegőminőségi irányelveket.
A tanulmány kimutatta, hogy a gázfőzés során a nitrogén-dioxid (NO2) és más szennyező anyagok kibocsátása jelentősen megnő, amennyiben nincs megfelelő szellőzés. Ez a szennyezés komoly problémákat okozhat a lakásokon belül is, és negatív hatással lehet az emberi egészségre.
Az EU terve szerint 2025-től már nem lenne lehetőség új gáztűzhelyek telepítésére az újonnan épített lakóépületekben, míg 2030-tól az összes lakóépületben betiltanák a használatukat. A lépéssel a szén-dioxid kibocsátás csökkentését és az energiahatékonyság növelését szeretnék elérni.
Az ellenzők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a tervezett betiltás nagy teherrel járna a lakosság számára. Szerintük a gáztűzhely-használat betiltása előtt szükség lenne alternatív fűtési megoldások kidolgozására.
A vitát tovább bonyolítja a gáztűzhelyek hagyományos használata, amely számos országban jellemző, továbbá az a tény, hogy széles körben használatosak az áramszünetekkel szemben ellenálló gázfőzési megoldások.
A gáztűzhelyek betiltásának kérdése tehát komplex, és számos szempontot kell figyelembe venni a döntés meghozatalakor, beleértve a társadalmi, környezeti és gazdasági tényezőket is. Fontos, hogy olyan hatékony és fenntartható megoldások szülessenek, amelyek súlyos kihatásokkal járhatnak.
