Szerda este a francia Nemzetgyűlésben Michel Barnier mindössze három hónapja hivatalban lévő kormánya megbukott. Az esemény tovább mélyíti Franciaország politikai válságát, amelynek nemcsak az ország, hanem az egész Európai Unió számára súlyos következményei lehetnek.
Mi vezetett a politikai patthelyzethez?
A jelenlegi válság gyökerei mélyen húzódnak a francia politikában. Emmanuel Macron elnök 2022 óta kénytelen kisebbségi kormánnyal irányítani az országot, miután a Nemzetgyűlésben elvesztette többségét. A helyzetet súlyosbította az európai parlamenti választások eredménye, amely a Marine Le Pen pártjának előretörését hozta, míg Macron tábora gyengült. A politikai instabilitás elkerülésére az elnök júniusban feloszlatta a törvényhozást, és új választásokat írt ki, remélve, hogy egy mérsékelt koalíció kialakulhat. Ez a taktika azonban nem vált be: a megosztott parlamentben egyik politikai erő sem tudott többséget szerezni.
Az instabil helyzet folytatásaként Michel Barnier került a miniszterelnöki székbe augusztus végén, a legkisebb parlamenti frakció, a konzervatív Köztársaságiak támogatásával. Bár kinevezése reményt adott a konszenzusos kormányzásra, a költségvetési törvény elfogadása körüli viták gyorsan aláásták pozícióját.
Barnier bukása és annak következményei
Barnier kormányának bukását közvetlenül a 2025-ös költségvetés elutasítása okozta, amely a kiadások jelentős csökkentését és adóemelést irányzott elő. Bár a költségvetés célja a francia államadósság csökkentése és a piaci bizalom helyreállítása lett volna, Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése megakadályozta annak elfogadását.
A válság súlyos hatással van Franciaország pénzügyi megítélésére is. A Moody’s hitelminősítő szerint a politikai instabilitás rontja az ország gazdasági kilátásait, és a francia államkötvények hozama már most elérte a hasonló görög kötvények szintjét. Ha a helyzet nem javul, Franciaország hitelbesorolása és a befektetői bizalom is tovább romolhat.
Mi lesz Macron sorsa?
A válság Macron elnök pozícióját is veszélyezteti. Egy friss felmérés szerint a franciák 62%-a támogatná lemondását. Bár az elnök határozottan kijelentette, hogy nem kíván távozni, gyors cselekvésre kényszerül, hogy új miniszterelnököt nevezzen ki. Azonban az elnök mozgástere szűk: a parlamenti patthelyzet megoldása egyelőre nem látszik, a törvényhozás újbóli feloszlatására pedig csak 2025-ben nyílna lehetőség.
Franciaországi történések külpolitikai hatása
A francia politikai káosz nemcsak az ország, hanem az Európai Unió stabilitására is veszélyt jelent. Franciaország az EU második legnagyobb gazdasága, és a politikai válság az egész közösség gazdasági megítélését ronthatja. A helyzet megoldása kulcsfontosságú lesz nemcsak Párizs, hanem Brüsszel számára is.
A válság tehát nemcsak Franciaország belpolitikai ügye, hanem egy európai szintű probléma, amelynek következményeit még hosszú évekig érezni fogjuk.
forrás: https://www.portfolio.hu/global/20241205/megbukott-a-francia-kormany-innentol-a-kaosz-az-ur-mi-johet-most-727877
