A finnek szeretik a magányt.
Egy történet illusztrációnak:
Megkérdeztem a munkatársaimat, merre kiránduljak a hétvégén.
Azt ajánlották, menjek el hajóval erre, meg erre a szigetre.
El is indultam vasárnap reggel.
A hajó kitett a szigeten, én meg elindultam megkeresni a helyi élet központját, vagy egy vendéglőt, vagy valamit.
Hát nem volt azon a szigeten az égvilágon semmi.
Egész nap csak a hajóra vártam, este visszavitt a szárazföldre.
Hétfőn kérdőre vontam a munkatársaimat, hogy miért vicceltek meg ilyen gorombán.
Nem értették a vádjaimat.
– Hát volt ott rajtad kívül valaki a szigeten?
– Mondom, hogy egy teremtett lélek sem.
– Nahát akkor!
Kellemes hétvégéd volt.
