A honvédségnél az őrmester tanít a honvédoknak a logikáról.
– Kovács honvéd, álljon fel!
– mondja az őrmester.
– Elmondom magának, mi a logika.
Itt van maga.
Megszületett, felnőtt, majd meghal, eltemetik.
Kinő a sírján egy szál fű, egy tehén arra megy, lelegeli, letesz egy szép nagy lepényt.
Én arra megyek, belelépek és azt mondom:
Kovács honvéd, maga de megváltozott.
Na érti miről van szó?
– Igen.
– mondja Kovács.
– Akkor mondja vissza!
– szólítja fel az őrmester.
Kovács belekezd:
– Az őrmester úr megszületett, felnőtt, majd meghal, eltemetik.
Kinő a sírján egy szál fű, egy tehén arra megy, lelegeli, letesz egy szép nagy lepényt.
Én arra megyek, belelépek és azt mondom:
Hej, őrmester úr!
Maga semmit sem változott!