A sebészek elmennek egyet inni a műszak után, és arról beszélgetnek, milyen az ideális páciens.
Azt mondja az első:
– Én a művészeket szeretem a legjobban.
Amikor műtét közben felvágom őket, szinte érzem a belőlük áradó sugárzást és fényt.
– A legjobbak a könyvelők.
– mondja a másik.
– Az összes belső részük rendezetten helyezkedik el, és még be is van számozva!
– Ugyan már!
– fanyalog a harmadik.
– A könyvtárosok az ideális betegek
Minden belső szervük ABC sorrendben található.
Megszólal a negyedik:
– Én a mérnököket kedvelem a legjobban.
Ők akkor is megértőek, ha esetleg a műtét végén kimarad néhány alkatrész.
– Nem tudok ti semmit!
– szól közbe az ötödik sebész.
– Az ideális páciensek természetesen az politikusok!
Nincs szívük, sőt igazábból csak két fontos szervük van:
a fejük és a hátsójuk.
Ráadásul képzeljétek, minden probléma nélkül felcserélhető a kettő!
